Menü

Már nyolcvan százalék az üzletekben a hazai élelmiszerek aránya

Az élelmiszereknél már elérte a kormány, hogy a boltokban 80 százalék legyen a hazai termékek aránya, és földhasználatban is közelítenek a kabinet által meghatározott célhoz, vagyis folyamatosan nő a családi gazdaságok által művelt terület a nagygazdaságok rovására – derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lapunknak adott interjújából.

Az idén nőttek a termelői árak, de esett a mezőgazdaság teljesítménye. Hogyan látja, milyen évük volt 2017 az agrártermelőknek?

Mivel 2016-ban az elmúlt száz év rekordtermését arathattuk, nyilvánvaló, hogy 2017-ben ezt nehéz lett volna felülmúlni. Nem esett a mezőgazdaság teljesítménye, hanem kevesebb termett, ami nem ugyanaz. Átlagos vagy talán annál is jobb volt az év. A szántóföldi növénytermesztés és a kertészet elég jó esztendőt zárt, az állattenyésztést pedig próbára tették a tej- és sertéspiaci válságok, valamint a madárinfluenza. Mindeközben az Európai Unió birkózik az orosz embargóval. Ilyen körülmények között kellett boldogulni, de a magyar gazdáknak nincs szégyellnivalójuk. Az árak részben világpiaci hatásra nőttek, de érzékelhető a belső kereslet növekedése is: a magyar fogyasztók többet és jobbat vásárolnak, ennek árfelhajtó hatása van.

Ezek tükrében az ön által vezetett minisztérium milyen évet zár?

Ha a gazdák jó évet zárnak, akkor a tárcának is jó éve van. Nagy eredménynek tartom, hogy sikerült új erdőtörvényt és halgazdálkodási törvényt alkotnunk, a vadászati és a halászati területek felosztása pedig nagyobb viták és peres eljárások nélkül zajlott. Az erre az évre áthúzódó Földet a gazdáknak! programban 30 ezren vettek területet, közel 40 százalékban fiatal gazdák. A tárcához tartozó uniós kifizetéseket folyamatosan teljesíteni tudtuk: az idén mintegy 500 milliárd forint jutott el a termelőkhöz területalapú és egyéb támogatás jogcímen.

Még az előző ciklusban született, de 2014-től hatott az új földforgalmi törvény. Elérte a célját?

Úgy látom, hogy jó pár célt elértünk. Az egyik az volt, hogy külföldiek ne tudjanak földet vásárolni, és nem tudnak. A másik, hogy a nagybirtokok, illetve a kis- és közepes birtokok arányát módosítsuk, mert az a célunk, hogy a földhasználatból 80 százalék legyen a családi gazdaságoké, 20 százalék pedig a nagybirtokoké. A földhasználat a családi gazdálkodók irányába tolódott el, 2010-ben 50-50 százalék volt az arány, most 40-60, de a valóságban ennél is jobb az arány, ha figyelembe vesszük, hogy a jogi személyek egy része kisvállalkozás. Korábban 2500 hektár volt a haszonbérbe vehető terület maximuma, amibe nem számított bele az állami föld. Most 1200 hektár, illetve állattartók esetében 1800, így ez a szabály folyamatosan csökkenti a nagyüzemek arányát. A kisebb üzemek térhódításának is köszönhető, hogy 2010 óta ötvenezerrel többen dolgoznak a mezőgazdaságban.

Fontos lépés volt a sertésstratégia bevezetése, de annak legfőbb célját, az állomány növelését nem sikerült elérni. Miért nem?

Nem csak rajtunk múlik, hogy Magyarországon milyen a sertéságazat helyzete, jó néhány negatív külső körülmény is hatott. A német dioxinbotrány visszavetette az európai fogyasztást, az orosz embargó pedig az exportot sújtja. Azonban miközben a sertéspiaci válság több uniós államban 10-15 százalékkal csökkentette a sertésszámot, Magyarországon ennél kisebb mértékben. Bízom benne, hogy ha nem is a kitűzött időben, de sikerül növekedési pályára állítani az ágazatot. Nem lesz egyszerű, mert a konkurenseink tőkeerősek, gazdáik szervezettebbek: százéves múlttal rendelkező saját vágókapacitást működtető termelői szövetkezéseik vannak, amelyek az élelmiszerláncokba is betagozódtak.

Most viszont közelít a sertéspestis. Van válságterv arra az esetre, ha Magyarországon is kitör a járvány?

Védelmi tervünk van, annak alapján korlátoztuk a magánforgalmú élelmiszer-behozatalt, fokozottan ellenőrizzük a határsávot, állategészségügyi képzéseket tartunk. Ahogy az emberiséget időről időre érintik járványok, sajnos a haszonállatokat is. Mindent megteszünk, hogy Magyarországra ne jusson be a fertőzés.

Milyen lépéseket tesznek az időjárástól való függés csökkentésére?

Készül az öntözésfejlesztési stratégia. A szabályozást még gazdabarátabbá kell tenni, mert látszik, hogy még a csökkentett adminisztrációs kötelezettség is gátolja a beruházásokat. De ne felejtsük el, hogy 2005 táján 60 ezer hektár volt az öntözött terület, most 130 ezer. Víztakarékos talajműveléssel, szárazságtűrő és korábbi érésű növényekkel dolgoznak a gazdák, ezért vészelték át a szélsőséges éveket is viszonylag jó terméseredménnyel. Az időjárás szélsőségesebb volt, mint a termésingadozás, vagyis a magyar mezőgazdaság alkalmazkodott a körülményekhez. Azonban már elértük az alkalmazkodás határait, középtávon az öntözésfejlesztésre kell alapoznunk. A cél 700 ezer hektár öntözött terület, ami nagy előrelépés lenne.

Jelentősen nőtt az élelmiszer-gazdasági kivitel, de sok kritika éri az agrárirányítást amiatt, hogy a kivitel nagy hányada alapanyag.

Ez ma már nem igaz, 2010 óta 62 százalékról 69 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya az exportban, azon belül is a másodlagosan feldolgozott árucikkeké a nagyobb arány.

Cél volt a hazai és az importtermékek 80-20 százalékos arányának elérése az élelmiszerpolcokon. Hol tartunk e téren?

Most 80-85 százalék a magyarországi termék, de ehhez hozzá kell tennem, hogy aki Coca-Colát iszik, az is magyar terméket fogyaszt, mert az ital minden összetevője hazai. Ennél a szintnél már aligha mehet lejjebb az import aránya, mert gyarmatáru és idényjellegű importtermék mindig lesz. Nagy eredménynek tartom az importbor arányának visszaszorítását, de például az ízesített joghurtnál is a külföldi termékek visszaszorulására számítok, mert az élelmiszeripari beruházásoknak köszönhetően a hazai tejipar fejleszteni fog a következő években.

Ha már a beruházásokat említi: az élelmiszeriparnak megítélt 300 milliárd forint támogatás mire lesz elég?

Ez csak az uniós támogatási rész, a tényleges beruházások mértéke az önerővel, a hitelekkel és a külön kormányzati döntésekkel támogatott fejlesztésekkel együtt ennek a két-háromszorosát is eléri majd. Modern technológiákkal és változatosabb termékskálával tovább növelhetjük az exportban a feldolgozott termékek arányát, és belföldön is ki tudjuk váltani az import egy részét.

A felsőoktatási felvételi adatok szerint az agrárszakma veszített a népszerűségéből, ráadásul már napszámost is alig lehet találni. Közben már arról van szó, hogy a következő időszakban ötvenezer új munkahely létesítésül az ágazatban. Lesz kikkel betölteni ezeket?

Akkor vonzó egy szakma, ha meg lehet belőle élni. A mezőgazdaság az elmúlt időben bizonyította, hogy még a válság körülményei között is tisztességes megélhetést képes biztosítani. A középfokú képzésben azt látjuk, hogy a gyermeklétszám csökkenése ellenére a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó intézményekben tanulók száma nem csökken, évek óta stabilan húsz és fél ezer körül van. Az itt végzők közül évi hétezer új munkavállaló kerül ki. Arra is számítok, hogy a külföldön dolgozók közül is sokan találnak itthon újra munkát, és a most munkanélküliek egy részét is be lehet vonni az agrártermelésbe. Az ötvenezer új munkahely az ágazati szereplők középtávú becslése. Nem könnyű a mezőgazdaságban dolgozni, de amikor egy traktoros, kombájnvezető vagy egy állattartó havi nettó 300 ezer forint körül keres, az elég komoly vonzerő.

Az agrárdigitalizáció is vonzó lehet a fiatalok számára. Mi várható itthon a precíziós technológiák elterjedésében?

Arra számítok, hogy a modern technológiák robbanásszerűen terjednek a következő időszakban, mégpedig azért, mert megéri. Ha kevesebb vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert kell használni azonos termésátlag eléréséhez, akkor ennek a bevezetése elemi érdek.

Mi olvasható ki az Európai Bizottság által kiadott közleményből, amely a 2020 utáni agrárpolitika reformjáról szól? Megtarthatjuk jelenlegi jó támogatási pozícióinkat?

Az látszik, hogy küzdelmes időszak előtt állunk, birkózni kell az ellenérdekeltekkel. Az új agrárpolitika bonyolultabb lehet: a területalapú támogatásokhoz nemzeti stratégiát kell kidolgozni, a zöldítés helyett más környezetvédelmi szabályokat terveznek, ami nem túl jó, mert ebbe már beletanultunk. A migránsok részére a bizottság által javasolt vidékfejlesztési programok támogatását az új információk szerint sikerült kivédeni, s remélem, hogy ez nem a gazdák támogatásának rovására történik majd.

A rendszerváltás utáni időszakban rekordnak számító két cikluson keresztül viszi az agrárium ügyeit. Mit tart legnagyobb eredményének?

Nehéz egy dologra leszűkíteni, de az, hogy Magyarországon most is mintegy 170 ezren jutnak agrártámogatáshoz, azt mutatja, hogy nem csökkent a termelők száma. Közben sikerült úgy átalakítani a magyar mezőgazdaság birtokszerkezetét és a piaci viszonyokat, hogy a termelés nem csökkent, sőt növekedett is, és egyre több minőségi magyar élelmiszer jut a piacra a kézműves csokoládétól a sajton át a mézig.

Van-e olyan, amit másként csinálna, vagy amiben úgy érzi, nem sikerült elérnie a kitűzött célt?

Nem volt elég energia és pénz, hogy az osztatlan közös tulajdont nagyobb arányban tudjuk megszüntetni. A másik, hogy még mindig nem elég a termelői kedv, hogy az elhagyott parcellákat, zártkerteket, szőlőterületeket visszahozzuk a termelésbe. Megkezdtük a munkát, de van még egy több tízezer hektáros tartalék a magyar mezőgazdaság számára, és ez – sok más mellett – még jó pár évig feladatot ad a minisztériumnak.

Forrás:(Világgazdaság)