15+1 hely hazánkban, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!

1. Aggteleki cseppkőbarlang
Elképesztő barlangokért, hatalmas és szép formájú cseppkövekért nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet. Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége.

2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár
Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján településrészeként ismert Somoskő, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik.

3. Egerszalók sóhegye
Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki sóhegy, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USÁ-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk.

4. Rudabányai bányató
Tengerszemekért sem kell a környező országok magas hegyeit meglátogatnunk, mert lapos kis hazánkban is találunk lenyűgöző szépségű apró bányatavakat. A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!

5. Repceföldek a Bakony lábánál
Élénk sárga virágai, melyek kilométer hosszan borítják be a vidéket, eredetileg a mediterráneum képeslapjairól ismertek, pedig e káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növényt mára a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik, így nálunk is.

6. Kaptárkő, Szomolya
Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni. A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.

7. Fülöpházi homokbuckák
Nem, nem. Most sem a Szaharában vagyunk. A csöppnyi Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.

8. Tihanyi őslevendulás
Ismét egy képeslapra kívánkozó látnivaló, melyek legszebb példáit a franciaországi Provence-ban láthatjuk, de nekünk magyaroknak nem kell ilyen messzire menni, ha élvezni akarjuk a lila virágok szépségét. Tihanyban a levendulaszüretet júniusban szokták megtartani fesztivál keretében.

9. Molnár János-barlang
A Budapest II. kerületében található barlang a  József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

10. Alcsúti hóvirágmező
Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje várja hófehér virágszőnyegével a kirándulni vágyókat. A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.

11. A Káli-medence és Hegyestű
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.

A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

12. Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

13. Kazár riolittufa
Ismét nem Törökországban, Kappadókiában vagyunk, hanem a Mátrában, Kazár település közelében. Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

14. Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a Sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki.

15. Rám-szakadék
A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

+1. Gyilkós-tó ( Erdély )
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

Forrás: utazom.com

VISSZA A HÍREKHEZ