Agóra: le kell küzdeni a versenyhátrányt
Az Agóra kereskedelmi konferencia a sikeres kereskedői és gyártói együttműködésre, a magyar termékek még erősebbé tételének módjaira, a hazai élelmiszeripar előtt álló kihívásokra kereste a válaszokat. Az eseményt Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.
A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság versenyhátrányának leküzdése. A területhasznosítás, a termelési színvonal az elkövetkező 10-15 év alatt el kell hogy érje az Európai Unió fejlett országainak szintjét, ezzel Magyarország agrárgazdasága 20 millió ember ellátására lesz képessé tehető.
A Magyar Termék és a Hazai Termék védjegyről szólva a miniszter kiemelte: ezek a tanúsítványok megbízhatóságot is jelentenek a magyar emberek számára. A védjegy feladata a termékek kiemelése, hiszen ezzel a megkülönböztetéssel hívható fel a figyelem a magyar minőségre. A védjegyes termékek megvásárlásával az emberek támogatják a helyi gazdaságokat, erősítik a város-vidék kapcsolatát, emelik az élelmiszerellátás színvonalát, ugyanakkor környezetbarát döntést hoznak és értékes munka végtermékét veszik meg - tette hozzá Nagy István.A miniszter hangsúlyozta, hogy az élelmiszergazdaságnak a jövőben meg kell felelnie az indokolt környezetvédelmi elvárásoknak, felelősen kell gazdálkodnia a természeti erőforrásokkal, törődnie kell a vidék értékeivel, de nem tévesztheti szem elől a jövedelmező termelést és a globális versenyhelyzetet. Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette, hogy a kft. 2006-ban azért alakult meg, hogy eredettanúsító védjegyével segítse a magyar áruk könnyű és egyértelmű azonosíthatóságát, növelje a magyar termékek iránti keresletet. A társaság jelenleg 164 védjegyhasználó partnerrel rendelkezik, csaknem 4000 védjegyes termékük van, a védjegyhasználó cégek pedig 1300 milliárd forint bevételt realizáltak tavaly és 32 ezer munkavállalót foglalkoztattak.
Kitért arra is, hogy a Magyar Termék idén továbbfejleszti védjegyrendszerét, a tanúsítórendszer elismertségére támaszkodva létrehozza a Kiváló Termék védjegyet.
A konferencia előadói között szerepelt Fórián Zoltán az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezetője, valamint Csillag-Vella Rita a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója is. A kerekasztal beszélgetések a magyar termékek és a Magyar Termék védjeggyel rendelkező áruk sikeressége, valamint az üzletláncok és beszállítók közötti sikeres kapcsolatok témái körül forogtak.
„Félig sincs tele a pohár”
Csillag-Vella Rita – Ezt mutatják a számok - Tények és tendenciák az FMCG termékek kereskedelmében - című előadásából kiderült, hogy az európai országok vásárlóerejének két széle közti különbség közel nyolcvanszoros: ebben Lichtenstein vezet 457 ponttal – a lista másik szélén Ukrajna áll 6.8 ponttal. A magyar vásárlóerő 44 pontot kapott, s bár ez 2014 óta folyamatosan növekszik, nem túl előkelő hely.
Nem meglepő: csatornák tekintetében a leglátványosabb növekedést a diszkontok érték el - ez 13.7 százalékos növekedést jelent 2010 óta. A hipermarketek 1.9 százalékos csökkenést, a szupermarketek 2.6 százalékos növekedést könyvelhetnek el a közel 10 éves periódusban 2010-2017 között. A legnagyobb vesztesek a független kisboltok: itt öt százalékos a visszaesés. Minimálisan, de növekszik az online kiskereskedelmi szegmens. A diszkontokban eltöltött vásárlási alkalmak száma pedig a 2010-es 138 millióról, 2017-re 190 millióra növekedett, ami 30 százalékos növekedés.
Szó esett a diszkontokról a Bevált marketingmegoldásokkal, sikeres üzletlánci és szállítói gyakorlatokkal kapcsolatos kerekasztal beszélgetésen is. Kereskedelmi részről elhangzott, hogy a gyártóknak elemi érdekük, hogy elköteleződjenek a hazai láncok mellett, valamint, hogy a magyar termék védjegy elsősorban a frissárunál fontos a vásárlóknak.
A kerekasztal beszélgetéseken hangsúlyozták, hogy a hazai kkv-üzletág ugyan élénkülőben van, azonban a vállalkozások beruházásait elsősorban a támogatói környezet mozgatja nem pedig a piac.
„Az élelmiszer termék- és értéklánc közel sincs olyan állapotban, amilyennek lennie kéne, még félig sincs tele a pohár” – ezt már Fórián Zoltán az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője mondta el, Középtávú élelmiszeripari prognózisok –című előadásában. Az ügyfélszintű stratégiai tanácsadással foglalkozó szakmai műhely vezetője előadásában bemutatott egy grafikont, ami az agrártermékek árának ingadozásával volt kapcsolatos, és ami leginkább egy egészséges szív EKG grafikonjához hasonlatos: az agrárium ár-érték befolyásolása nem elég erős a piacon – hangzott el. Ennek ellenére a kibocsátás folyamatosan nő. A prezentációból többek között kiderült: a sajt és a túró exportja is folyamatos emelkedő tendenciát mutat; a vízi szárnyasok szerepe egyre hangsúlyosabb lesz itthon is a fogyasztásban; a mezőgazdasági tömegcikkek – például olajos magvak - piacán pedig nagy változások várhatóak.
A témákról bővebben az Élelmiszer magazin júniusi számban olvashatnak!
Forrás: (Élelmiszer Online)
