Menü

Akár egymilliós büntetés számla miatti lebukásért

Januártól egymillió forintra büntetheti a számla nélkül értékesítő kereskedőket az APEH, de felelősségre vonhatják a törvénysértésen kapott alkalmazottakat is. Akár 50 ezer forintjába kerülhet egy eladónak, ha az ő hibája, hogy a vevő nem kapott számlát. Egy fideszes javaslat szerint ebben az esetben viszont a vállalkozást nem terhelhetné túl magas bírság.

A napokban került napvilágra a pénzügyminisztérium jövő évi adómódosításokkal kapcsolatos törvénytervezete, amely a nyáron meghirdetett zéró tolerancia jegyében egységesen egymillió forintra emelné a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható bírság felső határát. A javaslat szerint ugyanilyen súlyos megítélés alá esne az alulszámlázás esete is, amikor a ténylegesen kifizetett összegnél alacsonyabb értékben tünteti fel az eladó a vételárat.

Magánszemélyeknél tízszeres, cégeknél ötszörös lesz a bírság

Lehangolónak minősítette az idegenforgalmi szezonban lefolytatott ellenőrzések tapasztalatait a miniszterelnök egy korábbi sajtótájékoztató szerint. A próbavásárlások alkalmával ugyanis csak minden második esetben kaptak az ellenőrök számlát. Felszólította ezért a pénzügyminisztert, hogy készítsen egy úgynevezett "nulla-tolerancia" javaslatcsomagot a nyugtaadási szabálytalanságok ellen. Határozott és kemény fellépést várt el a kormányfő annak érdekében, hogy az ilyen típusú visszaélések jelentős csökkenjenek a jövőben.

Úgy tűnik, maradéktalanul eleget tett az utasításoknak a tervezet kidolgozáskor a pénzügyminiszter. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a magánszemélyek legfeljebb 100 ezer, más adózók pedig legfeljebb 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatók a számlaadási kötelezettség megsértése miatt. Ehhez képest januártól egységesen egymillió forintra emelkedik a büntetési tétel felső határa, amely a magánszemélyeknél tízszeres, a cégek esetében pedig "csak" ötszörös növekedést jelent.

A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése olyan mulasztás, amely - a bevallási kötelezettséggel ellentétben - független attól, hogy az érintettnek van-e könyvelője vagy adótanácsadója, ráadásul a legdurvább és legdirektebb módja az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartozik - magyarázza a szigorúságát a pénzügyi tárca. Ezért kapcsolódik az ilyen jellegű mulasztásokhoz egységes tételű, emelt összegű bírság, amelynek a kiszabásánál ez esetben is megilleti az adóhatóságot a mérlegelés joga és kötelezettsége.

Az eladókon is csattan majd az ostor

A nyugtaadás elmulasztása esetén lehetőség lesz az alkalmazott felelősségének a megállapítására is, ha a jelenlegi formájában fogadják el a képviselők az adómódosításokról szóló tervezetet. A törvénysértést elkövető dolgozókkal, illetve az üzletben bármilyen minőségben tevékenykedő magánszeméllyel szemben (pl. cég képviselője, tulajdonosa stb) minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forintos mulasztási bírságot lehet majd a jövőben kiszabni, feltéve, hogy a jogsértés ténylegesen az ő mulasztására vezethető vissza.

Üzletek, vendéglátóhelyek esetében például teljesen egyértelmű, hogy a jogsértést csak az eladó vagy a pénztáros követheti el, mivel neki kell a számlát kiállítania, illetve az ő feladata a pénztárgép kezelése, vagy a nyugta megírása. Kérdés, ugyanakkor, hogy a gyakorlatban mit értenek majd azon a kitételen, hogy a jogsértés ténylegesen a dolgozó mulasztására vezethető vissza? Az üzletvezetők és a cégtulajdonosok nyilván nem fogják beismerni, hogy ők utasították az alkalmazottakat arra, hogy a vevőknek ne adjanak számlát. Ettől függetlenül az eladók még hivatkozhatnának erre. Csakhogy a bírság alóli mentesülésükhöz ezt bizonyítani is kell. Na, és melyik munkatárs tanúskodik majd arról hogy a pénztáros a főnök utasítására cselekedett?

A törvénytervezet ugyanakkor mindössze annyit rögzít a fentiekkek összefüggésben, hogy a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) a súlyát, gyakoriságát, továbbá azt mérlegeli, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A mérlegelés alapján pedig a mulasztás súlyához igazodóan szabják ki a bírságot, vagy döntenek a bírságkiszabás mellőzéséről, azaz a céget és az alkalmazottat egyaránt megbüntethetik. Költői tehát a kérdés, hogy, ha tényleg az alkalmazott mulasztott, akkor vajon miért kell a vállalkozót is megbírságolni?

Mentesülnének a cégek az ellenzéki ötlet szerint

Mostanában került a parlament elé az, a Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő által jegyzett önálló indítvány is, amely a kis- és középvállalkozások védelmében lehetővé tenné a kiszabott bírság enyhítését, vagy akár a teljes elengedését. Méltatlan és gyakran teljesíthetetlen terheket jelent a kis- és középvállalkozások körében az alkalmazottak számlaadási kötelezettségének elmulasztása miatti bírság megfizetése, amely alkalmanként 200 ezer forintig is terjedhet. Ismétlődés esetén pedig az üzlethelység bezárására is sor kerülhet - olvasható a tervezethez fűzött indokolásban. A jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi a mérlegelést, a gyakorlatban ugyanakkor mégis inkább a bírság kiszabását választja az adóhatóság. Az előterjesztés szerint ellenben akkor kerülhetne előtérbe a pénzbüntetés enyhítése, ha az adózó igazolná, hogy az alkalmazott kiválasztásában, számlaadási kötelezettségeire való figyelmeztetésében, az eset összes körülményeit tekintve úgy járt el, ahogyan az általában elvárható.

Többnyire az alkalmazott lenne "bűnös"

Az ellenzéki javaslat parlamenti benyújtását követően néhány nappal a pénzügyminisztérium is nyilvánosságra hozta a jövő évi adóelképzeléseit, amelyek teljesen más megvilágításba helyezték a Szatmáry képviselő által felvetett megoldást. Akkor nehezedik ugyanis igazán nagy teher a kisvállalkozói szférára, ha a büntetési tétel felső határa tényleg egymillió forintra emelkedik. Éppen ezért első látásra valóban jó ötletnek tűnik a cégek mentesüléséről szóló szabályozás. Aztán felrémlik az a közhelyszerű megállapítás, hogy a magyarok szinte minden problémára találnak megoldást. Ez pedig feltehetően azt jelentené, hogy többnyire az alkalmazott lenne a "bűnös" a számla nélküli árusításért. Vajon mi lenne akkor a jó megoldás?

Origo.hu