Átadták az Agricolae logisztikai beruházását

A beruházáshoz az Agricolae Kft. mintegy 84 millió forint munkahelyteremtő támogatást nyert el a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatán, amivel 30 új munkahely létesül a társaságnál – közölte Czomba Sándor.

Fotó: MTI

Bíró Csaba ügyvezető igazgató elmondta, az elkészült 20 tonnás kapacitású fagyasztó- és ezertonnás kapacitású tárolóhelyiséggel a több céget tömörítő társaság megkétszerezte eddigi logisztikai kapacitását.

Németh Szilárd az eseményen hangsúlyozta, a beruházás nagyszerű példa a kormányzat, az önkormányzat a helyi vállalkozók és a munkavállalók összefogásának, hogy ebből a szociálisan nehéz helyzetből a „saját hajuknál fogva” kihúzzák magukat.

Ez történt Magyarországon is 2010 óta, ennek az egyik bizonyítéka a rezsicsökkentés – fogalmazott a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa. Most ott tartunk – folytatta Németh Szilárd – , hogy 2012-höz képest egyharmadával lehet olcsóbban a gázhoz hozzájutni, negyedével olcsóbban az áramhoz, hamarosan pedig a távhő díjait mérsékeli 3,3 százalékkal a kormány. A legdrágábbtól egészen a legolcsóbb energiáig jutottunk el az Európai Unióban, nálunk csak Romániában olcsóbb a gáz – tette hozzá Németh Szilárd.

A beruházással kapcsolatban Csepel polgármestere megemlítette, megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehetne Budapesten – akár üzlethelyiség átadásával – az Agricolae Kft. termékcsaládját népszerűsíteni.

Az 1998-ban alakult Agricolae Kft. 2003-ban hozta létre a Meggy Kert-Tész szövetkezetet, 2005-ben a Szatmár Bio Kft., majd 2009-ben a Szatmári Szilvalekvár Kft. kapcsolódott be a cégcsoport munkájába, amely ma közel száz embert foglalkoztat.

A cégcsoport fő terméke a szilvalekvár; a társaság rendelkezik az egyetlen és legnagyobb telepített „nemtudom” szilva termőterülettel. Szilvából 2013-ban 3 ezer tonna gyümölcsöt dolgozott fel az Agricolae, amelyből 650 tonna lekvárt készítettek. 2012-ben étkezési és ipari almából 7 ezer tonnát, meggyből pedig tavaly mintegy 4 ezer tonnát dolgoztak fel.

A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2013-ban 1,2 milliárd forint nettó árbevétel mellett 51,4 millió forint mérleg szerinti eredményt realizált.

Czomba Sándor: tíz hónapja négymillió felett van a foglalkoztatottak száma

Tíz hónapja tartósan négymillió felett van a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, emellett 7,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára az átadón.

Czomba Sándor – utalva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt jelentésére – elmondta, ezekkel a foglalkoztatottsági adatokkal Magyarország az Európai Unióban „a sereghajtók közül a középmezőnybe” lépett előre.

„Ez egy óriási dolog, már nem a görögökkel, a spanyolokkal, vagy az olaszokkal versenyzünk az utolsó helyekért” – fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár hangsúlyozta, az újonnan csatlakozó tagállamok közül egyedül Magyarország volt képes arra, hogy a gazdasági válság előtti időszak foglalkoztatási adatait produkálja.

Czomba Sándor a KSH adatairól szólva kiemelte, 32 ezerrel több 25 év alatti fiatal dolgozik most, mint egy évvel korábban. Június-augusztusban összesen 4 millió 158 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ami 4,5 százalékkal, 177 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A növekményből 170 ezer munkahely gyakorlatilag a versenyszférában valósult meg, és ez a lényeg – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, a foglalkoztatottak döntő többsége a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a mezőgazdaság és az építőipar területén helyezkedett el.

„Alakul a dolog, de messze nem tartunk ott, ahol szeretnénk” – értékelt a szakpolitikus megjegyezve, aki évek óta munkanélküli, annak 100 százalékos a munkanélküliség Magyarországon, mert egyszerűen nem talál munkalehetőséget. Ezért fontos, hogy azokban a térségekben, ahol nagy a baj, „hozzuk oda a munkahelyet” – tette hozzá Czomba Sándor.

A KSH pénteken közölte, hogy június-augusztusban 7,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint 2014. augusztus végén 401,5 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 18,4 százalékos mérséklődést jelent 2013 augusztusához képest.



Fotó:MTI

Czomba Sándor az Élelmiszer Online-nak

Miben látja az Jánkmajtison megvalósult beruházás jelentőségét?

A szatmári térség egyik legnagyobb erőssége a mezőgazdaság és a kiváló minőségű élelmiszerek előállítása. Ezt az őseink is tudták már, de ahhoz , hogy mi ezt az adottságot ki tudjuk használni, olyan emberekre van szükség, akik ennek a jelentőségét felismerik. Piacra van szükség, marketingre és munkáskezekre. Azt gondolom, hogy ez külön-külön mind rendelkezésre állnak. Egy sikeres vállalkozás célja, hogy ezeket az elemeket jól összerakva képes legyen egy adott térség erősségeire épülve eredményeket elérni. Ez a mai beruházás teljes egészében lefedi mindezt. A munkahelyteremtés az egyik legnagyobb, legnehezebb feladat ezekben a térségekben, ezért mi az állam részéről minden olyan kezdeményezést, ami a foglakoztatás bővülésével jár – különösen, ha ez tartós foglalkoztatás növekedést eredményez – támogatunk, úgyhogy örömmel tölt el, hogy ez a beruházás is újabb harminc embernek, ezen keresztül 30 családnak nyújt lehetőséget a boldogulásra.

A KSH legújabb szép számai hogyan érintik az agráriumot és az élelmiszeripart?

Számottevő növekedést figyelhetünk meg a feldolgozóipar mellett a szolgáltatási szektorban, a kereskedelemben és a vendéglátásban is. A mezőgazdaság négyéves viszonylatban szintén nőtt, év per év alapon a foglalkoztatottak számát tekintve nagyjából stagnál , viszont a GDP-hez való részesedés lényegesen javult az elmúlt időszakban. Azt gondolom, hogy a mezőgazdaságban – az állattenyésztéstől a gyümölcstermesztésig – az agráriumban a foglalkoztatás növekedése terén még vannak potenciális lehetőségek. Nagyon lényeges a logisztika, hogy úgy szervezzék meg a termelést , hogy ahol megtermett a termék, azon a környéken történjen minden, a feldolgozástól kezdve a csomagolásig, és csak az értékesítés során kelljen a szállítási költségekkel számolni. Én azt gondolom, hogy ezen a területen itt még vannak kihasználatlan lehetőségek.

Mit tesz a kormány azért, hogy a hátrányos térségek foglalkoztatási helyzetén javítson?

2010-ben is az volt a kormány kiindulópontja, hogy ne segélyt, hanem munkát adjunk az embereknek. Azokon a területeken, ahol a versenyszféra nincs olyan mértékben jelen, mint ahogy azt szeretnénk, ott a közfoglalkoztatáson keresztül, de ott is megteremtettük az értékteremtő munka lehetőségét. A hátrányos régiók önkormányzatai döntő többségükben a Start mintaprogramon keresztül olyan programokat szerveznek, amelyek elsősorban a mezőgazdasághoz kapcsolódnak, értéket teremtenek, értékes munkát adnak a résztvevőknek. Innen már csak egy lépés a szociális szövetkezet, szociális gazdaságok alakítása, és onnan már csak újabb lépés a versenyszféra. Ilyen piramisszerű rendszerben gondolkodunk. Abban bízunk, hogy a következő időszakban egyre inkább a közfoglalkoztatás helyett ez a harmadlagos szektor, a szociális gazdaságok nyernek teret, egyre többen ebbe az irányban indulnak el. Ez ugyan még nem versenyszféra, de már nem közfoglalkoztatás. A jánkmajtisihoz hasonló beruházások támogatásán keresztül igyekszünk elérni, hogy azok az emberek, akik eddig esetleg a fa kivágásában gondolkodtak, és úgy érezték, hogy a földdel nem tudnak mit kezdeni, azok akár főállásban, akár kiegészítő kereseti forrásként egyre többen újra telepítenek, és azokra az értékekre alapoznak, amelyekre őseink is ebben a térségben évszázadokon keresztül.

Elhangzott köszöntőjében, hogy a szatmári szilva hungarikum lehet a közeljövőben?

Nagyon bízom benne. Szerintem nincs olyan magyar ember, akinek magyarázni kellene ennek a jelentőségét. Úgy gondolom, hogy méltán megérdemli ez a termék, hogy hungarikum legyen.

Forrás: ÉlelmiszerOnline

VISSZA A HÍREKHEZ