Bevásárlóközösségek: érzékeny veszteség a multiknak
Gombamód megszaporodtak az országban a különböző alulról szerveződő, szatyor, kosár és batyu elnevezésű bevásárlóközösségek. Ezek egyebek között azért jöttek létre, hogy a hosszú kereskedelmi láncot kikerülve segítsék a helyi vásárlók és termelők egymásra találását. Sikerrel teszik, mert akad olyan egyesülés, amely éves szinten már több millió forintos forgalmat bonyolít le. A pénz a multinacionális cégek helyett a termelőkhöz kerül, a haszon helyben marad, ami erősíti a térség gazdaságát.
Több mint hat éve, 2007-ben a fővárosban jött létre az első alulról szerveződő, a vásárlók és termelők egymásra találását segítő informális egyesülés Szatyor bevásárlóközösség néven. – Néhány környezettudatos fiatal eltökélte, hogy szeretnének megbízható, termelői élelmiszert vásárolni, ezért önszerveződtek, és létrehozták a közösséget. Az érdeklődők egyre többen lettek, és a szervezők önkéntességének hála megvalósult egy heti rendszerességű találkozási pont, ahová az emberek azért járnak, hogy ismert és megbízható forrásból bio-, de legalábbis ellenőrzött gazdaságból származó élelmiszert vásároljanak.
Beszerzés 50 kilométeres körzeten belül
Meg azért is, hogy hasonszőrű, környezettudatos emberekkel találkozzanak – hirdeti internetes oldalán a közösség , amelynek nem titkolt törekvése, hogy a kiváló minőségű helyi termékek beszerzése mellett formálják a nyitott közönség szemléletét, és rávilágítsanak a közösségi vásárlásban rejlő környezettudatosságra. Arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes olyan termelők portékáit beszerezni, akik lehetőség szerint ötven kilométeres körzetben termelnek, így csökkentve a környezet terhelését.
Fontosnak tartják azt is, hogy a gazdákkal személyes kapcsolatban álljanak, megismerjék gazdaságukat, termesztési elveiket és akár a családjukat is. – Hisszük, hogy az élelmiszerek forrásának személyes ellenőrzése mellett a termelők és vásárlók személyes találkozása, párbeszéde és hosszú távú, lojális kapcsolata különbözteti meg a közösségi vásárlást a bevásárlókocsik hipermarketben tologatásától. Ezért időről időre termelői kirándulásokat szervezünk, vagy épp fordítva, a termelőket hívjuk el minipiacokra, ahol első kézből mondják el, hol és hogyan terem, készül a kosárba való – hangsúlyozzák.
A Szatyorboltban a budapesti Szatyor bevásárló közösség heti vásárlásai zajlanak, valamint lehetőség van arra is, ha elfelejtettél valamit megrendelni úgy a bolt nyitvatartási idejében meg tudd vásárolni. Ha épp csak erre jársz és vennél valami finomságot, vagy csak bejönnél érdeklődni, beszélgetni, a közösségi programokról informálódni, várunk szeretettel!
Forrás: veddamagyart.info
Az új Alakor sört töltik pohárba az első hazai biosör bemutatóján a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének sörfőzőlaborjában, forrás: MTI
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontja, a Corvinus Sör- és Szeszipari Tanszéke, a Körös-Maros Biofarm Kft. , valamint a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2008-ban fogott össze, hogy létrehozzák az első hazai biosört.
Megyeri Mária, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársa felidézte, választásuk az alakorra, az egyik legősibb gabonafélére esett, amelyet tízezer éve kezdték termeszteni Kis-Ázsiában, a nagyobb termőképességű gabonafélék megjelenésével azonban visszaszorult a termesztése.
Az alakor azonban rendkívül alkalmas a bioművelésre: lényegében vegyszermentesen termeszthető, és gyengébb talajokon is megfelelő termést produkál, így műtrágyázást sem igényel. Ez a gabonaféle ráadásul igen magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, és számos nyomelemet tartalmaz, innen jött az ötlet, hogy biosör készüljön belőle - idézte fel Megyeri Mária.
A gyártástechnológia kidolgozását a Corvinus Sör- és Szeszipari Tanszéke vállalta. Hegyesné Vecseri Beáta tanszékvezető elmondása szerint a malátagyártás technológiája, majd a sörgyártás optimalizálása először labor-, majd "félüzemi" körülmények között zajlott. Az első komolyabb mennyiség, még nem a végleges összetevőkkel, márciusban készült el Orgoványban: ale-típusú, borostyánszínű ital lett, amely magában hordozza a felsőerjesztésű élesztő aromáit, így fűszeresebb, testesebb a lager söröknél.
Kanyó Zsolt, a Biokontroll Hungária Kft. projektvezetője a nemesítés, az alapanyag-termesztés, a feldolgozás és a forgalmazás ellenőrzéséről és tanúsításáról szólt, hangsúlyozva: ennél a terméknél mindez a szokásos biotanúsításnál is szigorúbb feltételek mellett történik.
Az Alakor sör minden palackja egyedi sorszámot kap, amelynek segítségével nyomon követhető lesz az útja: a fogyasztó megtudhatja, honnan származtak az alapanyagok, melyik főzetről van szó, mikor és hová szállították ki a palackot.
Ráki Zsolt, a Körös-Maros Biofarm Kft. egyik tulajdonosa és vezetője elmondta, 40 hektáron termelnek alakor búzát bioművelésben, amely a konvencionálisnál jóval munkaigényesebb, a hozam így lényegesen alacsonyabb.
A márciusi első főzést követően a receptúra némileg változott, így a jövő héttől a boltokba kerülő késztermék testesebb, sötétebb lett - számolt be.
A gyulai székhelyű agrárcég vezetője az MTI-nek elmondta, idén 150-200 ezer palack készül az orgoványi főzdében, a cél azonban évi 600 ezer palack értékesítése. Az Alakor sör a tervek szerint a jövőben csapolva is kapható majd, lesz szűretlen és light (alacsony alkohol- és energiatartalmú) változata, de készül egysoros búzából barna-, valamint alsóerjesztésű sör is.
Forrás: Hirado.hu
