Eltűnt magyar márkák kerülnek a boltok polcaira - sokan meglepődhetnek

Magyar Piszke Papír Kft.-re nevezte át Bodrogai Ferenc a tulajdonában lévő Nord Paper Kft.-t - vettük észre a Cégközlöny március 12-i számában. A Napi.hu megkeresésére az üzletember közölte: a lépés azt jelenti, hogy vállalkozásával Magyarország jól ismert márkáival tér vissza a lakossági piacra.

"Piszkei papír minden esetre", "Papír, ami elérhető" - nem kevesen emlékeznek még e szlogenekre, mint ahogy arra is, hogy egykoron a Szilvia a kéztörlőpapír, míg a Crepto a WC-papír szinonimájaként is elterjedt volt. E termékeknek az 1980-as évektől fogva évtizedekig körülbelül 80 százalékos volt a piaci részesedése a hazai papírhigiéniai termékkörben, és gyártójuk jelenértéken legalább 5 milliárd forintot költött kommunikációra. Nem csoda tehát, hogy a vásárlók és az áruházi beszerzők fejében is nagyon erősen megmaradtak - értékelte lapunknak a névválasztást Bodrogai Ferenc, aki a néhai állami vállalat kereskedelmi vezetőjeként még részt vett abban a szakmai csapatban, amely a brandeket felépítette.

A márkák eltűntek, de nem jegelték őket

A lábatlani Piszkei papírgyár a privatizáció során a görög Zeritis-csoporthoz került, amely 2008 végére gyakorlatilag kiüresítette és csődbe vitte a sokáig meghatározó céget. Az eszközvagyon felszámolóhoz került a védjegyekkel együtt, az ikonikus termékek lekerültek a boltok polcairól. Bodrogaiék megvásárolták ezeket a védjegyeket.

Az üzletember cége, az 1994-ben alapított Forest-Papír Kft. a hazai papírpiac egyik legnagyobb szereplője volt 2016 elejéig, amikor a vállalkozás lakossági üzletágát - azaz túlnyomó részét - eladta az olasz gyökerű multinacionális Sofidelnek. Ekkor egy olyan megállapodást kötöttek, amely alapján cégcsoportja három évig nem lehetett aktív a magyar lakossági papírpiacon.

A moratórium azonban lejárt, és ehhez köthető, hogy a Bodrogai Ferenc tulajdonában lévő Nord Paper Kft.-t átnevezte Magyar Piszke Papír Kft.-re. A lakossági papírtermékek gyártását és forgalmazását végző társaság nem csak nevében emlékeztet a régi nagy állami szereplőre, hanem márkáival is. A tulajdonos úgy látja: a hét éves szünet még "határesetnek" számít az ismert márkák újrabevezetését nézve, tíz év után viszont már nem lett volna érdemes feltámasztani őket.

"A márka kevés, legyen mögötte egy beváltott ígéret is"

A lakossági piacra visszatérő vállalkozás a háztartási higiénia mind a négy fő csoportjában - WC-papír, kéztörlő, szalvéta, zsebkendő - aktív lesz. Ehhez egy 600 millió forintos gépbeszerzést is végrehajtottak. Az új program része, hogy megkísérlik a fogyasztókkal elfogadtatni a műanyagmentes csomagolást, mind a kéztörlők, mind a WC-papírok esetén, egy adott termékkörben. A szakember elmondta: a palackozott vizek után a második legkörnyezetkárosítóbb a lakossági papírhigiéniai termékek műanyag csomagolóanyaga.

Azt már a nagy gyártók is beismerték, hogy e termékkör nagyon komoly környezetterhelést produkál. A többség már keresi a megoldást, ami nem egyszerű, mert az elmúlt 30 évben a feldolgozás-technológia szinte 100 százalékban a műanyagra állt rá, innen visszafordulni pedig rendkívül nehéz - értékelt az üzletemben. Jelen pillanatban az európai piacon sincs olyan szereplő, aki papírcsomagolást alkalmazna - a Magyar Piszke Papír lesz az első ilyen a szegmensben. Az új Creptók például heteken belül papírdobozban, papírcsomagolással kerülnek piacra, ami a tekintetben nem újdonság, hogy a 80-as években szintén ilyen formában árulták őket.

Az elmúlt évtizedekben a papírcsomagolás drágább volt, nem lehetett vele azt a termelési hatékonyságot produkálni, mint a háztartási műanyaggal. Napjainkban viszont már lehet olyan rentábilis megoldást találni, hogy azzal abszolút fóliamentesen kerüljenek a polcokra ezek a termékek - magyarázta Bodrogai Ferenc.

Nem akarnak nagy szereplők lenni

A cégvezér becslése szerint a magyar papírhigiénia szegmens körülbelül 80 milliárd forintos piac lehet: az intézményi és lakossági piac együttvéve 100 ezer tonna/éves kibocsátással bír és a termékek fogyasztói ára átlagban 800 forintot tesz ki kilónként.

A Magyar Piszke Papír Kft. nem akar, de nincs is lehetősége olyan pozíciót megcélozni a piacon, mint amilyennel korábban rendelkezett. A magyar papírpiac alapvetően a multinacionális nagyvállalatok játéktere lett. Egy legfeljebb 10 százalékos piacrészt céloztak meg a szektorban, közepes méretű gyártókapacitásuk ugyanakkor nagyjából a magyar piac egyharmadát lenne képes ellátni.

A társaság új termékeinek kilós ára némileg alatta lesz a piacvezető multik árainak - a középkategória felső részét célozzák meg az összes termékkör vonatkozásában. Megjegyezte, hogy az árkategória csalóka lehet: nagyon gyakran belecsúszik a fogyasztó és a beszerző is, hogy tekercsben méri például a WC-papírt, kéztörlőt, holott mindenekelőtt az számít, hogy mennyi hasznos anyagot tartalmaz a csomag.

2018 az egész szakma számára életveszélyes volt

Bodrogai Ferenc szerint 2019 egy jó belépési pillanat - azon kívül, hogy a korábbi megállapodás miatt csak most van lehetősége a lakossági piacra való visszatérésre. Ennek oka, hogy olyan állapot alakult ki, amely az elmúlt húsz évben nem volt jellemző. Az üzletláncok polcain jelentős a termékhiány - aminek összetett oka van -, és igen valószínű lehet, hogy a közeli jövőben nagy játékosok is kiesnek a piacról, vagy azért mert kivonulnak, vagy mert a helyzetük kedvezőtlen.

Az elmúlt tíz évben az ágazat "ki lett üresítve": mi 2008-ban magasabb kilós árakon dolgoztunk, miközben minden költségünk alacsonyabb volt, mint most - idézte fel a cégvezető. Azóta a nemzetközi versenytársak erőfölénye lefelé tartó árspirált idézett elő, a marzsok összezsugorodtak, néhány korábbi márkatulajdonos, piaci szereplő profitlehetőségei elfogytak. A szegmensben átlagosan 3 százalékos haszonkulccsal dolgoznak - kiindulva a cégek adózás előtti eredményeiből. Ez alól a 2018-as év kivétel volt, amely a lakossági piac szinte összes szereplője számára veszteséget hozott. Erős súlyosbító körülmény volt, hogy világszerte 25 százalékkal emelkedett a fő alapanyag - a cellulóz - árfolyama. Ezt tetézte, hogy a cégek által tervezettnél sokkal rosszabbul alakult a forintárfolyam és ugyancsak magyar sajátosság volt, hogy a bérköltségek a másfélszeresére növekedtek. A munkaerő-piaci helyzettel összefüggésben legalább 30 százalékkal megnőttek a kivitelezési, beruházási költségek is.

Magyarázata szerint semmi konkrét oka nem volt a jelentős cellulózár-emelkedésnek, mindössze a spekulánsok - az árupiacokon időről-időre megjelenő - szándékos árfelhajtó-akciójáról volt szó. Vagyis a befektetők megvettek egy jelentős képletet - nagyjából 10 millió tonnát -, előidéztek egy mesterséges hiányt, majd belefogtak egy kríziskommunikációs-hadjáratba, mely azt sugallta, hogy nincs elég cellulóz a világpiacon. Ekkor a már kellően pánikba esett beszerzők rohamra indultak, hogy régi áron, vagy még kevésbé magas áron tudjanak vásárolni, mint ami mondjuk két hónap múlva jöhet, emiatt aztán még nagyobb lett a hiány és még feljebb ment az ár. A két évtizede nem látott mesterséges árrobbanás 2019-re kifulladt, ám ezt a papíripar mostanáig nagyon megszenvedte: a gyártók áremelésekre, a termelési folyamataik automatizálására kényszerültek. Mindezek folyományaként hiányhelyzet alakult ki a piacon, miközben az árak mostanra jelentősen normalizálódtak.

A zöldítés egyben spórolást is jelent

Az innováció iránya Bodrogai Ferenc szerint egyértelmű: csökkenteni kell a logisztika költségeit, azáltal, hogy egy egységcsomagba több termék kerül. Az elmúlt húsz évben nagy divatot, egyben piaci kényszert okozott, hogy a fogyasztók nem tudatosak: jellemzően nem azt nézik, hogy mekkora a termék súlya, hanem hogy mekkora méretű a csomag, vagyis nem azt vizsgálják, hogy például mennyi papír van egy tekercsen, hanem hogy hány darab tekercs van egy csomagban.

Szükséges a fogyasztók edukációja amiatt, hogy egy csomagon belül a lehető legtöbb felhasználható papírtermék kerülhessen a raktárba, a teherautóra, majd a boltokba, mert ha egy adott csomag mondjuk ugyanakkora térfogat mellett dupla papírmennyiséget tartalmaz, az azt jelenti, hogy a logisztikai költségek pontosan feleződnek - fogalmazott.

Fontos tudni, hogy nem csak műanyag ágon jelent nagyon komoly környezeti terhelést a higiéniai termék, hanem logisztikai ágon is. Pici súllyal, kis értékkel futkároznak óriási kamionok, amit jelentősen enyhíteni lehetne oly módon, hogy egy-egy doboz töltősúlyát megtöbbszörözzük - világított rá. Ésszerű termékfejlesztéssel el lehet érni, hogy például egy tekercs WC-papír, ne 112 lapos legyen, hanem 300 lapos. Ezzel minden fajlagos költség csökken, így ez esetben harmadannyi dudára van szükség. Mivel a habosított tekercsek óriási anyagmennyiséget igényelnek, a papíripar millió tonnányit használ fel csak dudából. Ezek aztán a szemetesben vagy a lefolyóban végzik.

Miből tud a Piszke Papír előnyt kovácsolni?

Bodrogai Ferenc 1967-ban csatlakozott a Piszkei Papír Rt.-hez, ahol kezdetben gépkezelőként dolgozott, majd az évek során kereskedelmi vezetővé lépett elő. 1994-ben három társával saját vállalkozást alapított, a Forest-Papír Kft.-t, amely később az ország egyik legnagyobb papírhigiéniai cégévé vált. Miután a Sofidel Hungary Kft. 2016-ban kivásárolta a vállalat lakossági üzletágát, a Forest-csoport megmaradó üzletága az Assist-Trend Kft. Magyarország piacvezető közületi higiéniai szolgáltató cége lett, amely saját hálózatán keresztül éttermeket, szállodákat, közintézményeket lát el papír- és vegyi termékekkel, illetve nyújt számukra teljes körű higiéniai szolgáltatást.

A társaság erős belföldi és régiós integrációval rendelkezik, amelyben 13 nagyvállalat vesz részt. Helyzeti előnyt jelent, hogy a szervezet nem közvetítő kereskedők által, hanem saját rendszeren keresztül viszi a végfelhasználóhoz a termékeket és képes pénzügyileg önfenntartóan működni. A cégvezető szerint egy ilyen termelési és elosztási rendszer nélkül, egy most belépő magyar vállalat nem lenne képes profitot termelni az üzletláncok uralta lakossági papírpiacon.

Az üzletember más ágazatokban is aktív: cégcsoportjához kilenc társaság tartozik, amelyek körülbelül 200 főt foglalkoztatnak. A csoportnak egyebek közt része a "Magyar Termék" Nonprofit Kft. és az élelmiszeripari OmegaBázis Kft.

(Forrás: napi.hu)

VISSZA A HÍREKHEZ