Menü

Felavatták a Fornetti új gyártósorát

Kiskunfélegyházán csütörtökön üzembe állították a mintegy egymilliárd forint értékű sütőipari gép és technológiai gyártósort.

Teljes egészében önerős beruházás eredménye, hogy a Fornetti képes a ma divatos házias jellegű termékeket nagyüzemi körülmények között úgy elkészíteni, hogy az eredeti receptúrák semmiben nem szenvednek csorbát, viszont élvezik a modern automatizált üzem nyújtotta ipari biztonság, pontosság, higiénia és az állandó minőség előnyeit – miközben óránként 15 ezer darab péksütemény hagyhatja el a technológiai sort.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ünnepi köszöntőjében kiemelte, a Fornetti azon kevés hazai élelmiszer-feldolgozó társaság egyike, amely rendkívül sikeres, ráadásul hazai alapanyagokra támaszkodva termékeivel itthon és külföldön egyaránt hirdeti a magyar élelmiszerek jó ízét és az egészséges táplálkozás fontosságát. A Fornetti másfél évtizedes tevékenysége alatt a kiskereskedelmi bolti technológiáját olyan know-how-vá fejlesztette, amely több országban, Londontól Isztanbulon át Jekatyerinburgig kiállta a piaci verseny által támasztott próbát. Palásti Józsefhez, a társaság alapítótulajdonosához fordulva jelezte, a Fornettire különösen nagy felelősség hárul, hiszen csak Magyarországon naponta mintegy egymillió fogyasztó választja készítményeit. Ezzel hazánkban 700 főre emelkedett a társaságnál foglalkoztatottak száma, közvetve pedig csaknem 12 ezer ember számára jelent megélhetést a Fornetti.

A gépsor kiváltja az importot

Palásti József pékmester sok éves szakmai tudásával és számos újítással, találmánnyal a háta mögött, 1997-ben családi vállalkozásként alapította meg a Fornettit, napjainkban már számos master franchise vállalat működteti a rendszerét. A családi vállalkozás gyorsan kinőtte magát, jelenleg egy több tagvállalatból álló, holding szerkezetben működő cégcsoporttá alakult. A Fornetti Kft. nettó árbevétele 12,64 milliárd forint volt tavaly, az értékesített pékáru mennyisége 18 642 tonna volt. Palásti József jelezte, a fejlesztéssel az eddig megszokott termékek mellett az új technológiáknak köszönhetően új árucsoportok készíthetők. Az első új gépsor speciálisan kenyér, fehér pékáruk és sodort termékek (stanglik, baguettek) gyártására szolgál. Ezzel a gépsorral óránként ezer kilogramm fehér pékáru készíthető. A sütőipari gépek kiválóan alkalmasak az eddig kézzel gyártott, tradicionálisnak tekinthető termékek kiváló minőségben történő indusztriális előállítására. Az egyedi és speciális szerszámoknak köszönhetően több mint húsz féle olyan importkiváltó péksüteményt lehet előállítani, melyek ez idáig a magyar piacra túlnyomó részt nyugat-európai gyártóktól érkeztek.

A berendezés automatikus üzemmódban végzi a vágásokat, a hagyományos vágásminták mellett a hazai vásárlók számára újdonságnak számító felületi mintázatot képes létrehozni. A berendezés jelentőségét mutatja, hogy a vágások nem csupán dekorációs funkcióval bírnak, hanem a termékek strukturális kialakulását is alapvetően meghatározzák. A vágott, mintázott termékeket a szokásos előkelesztett forma mellett, egy gyorsabb, egyszerűbb bolti felhasználás érdekében, már elősütve is a piacra kívánják vinni. Ehhez meg kellett duplázni a sütőkapacitásukat. Olyan kemencét állítottak üzembe, mellyel a sütési folyamatok környezeti terhelése a mai kor elvárásainak megfelelően minimális.

 

Az avató ünnepségen nem csak a Fornetti jelenéről, jövőjéről, stratégiai terveiről esett szó, hanem az élelmiszergyártók felelősségéről és a bizalmi termékek fontosságáról is. Dinya Zoltán professzor, egyetemi tanár például a funkcionális élelmiszerek világáról, az ehhez kapcsolódó legfrissebb kutatásokról és a tudományos eredményekről tartott előadást. Palásti József kiemelte, fejlesztéseik során együtt dolgoznak a táplálkozástudomány kiemelkedő kutatóival, hogy a tudomány legfrissebb nemzetközi eredményeit ízletes, „mindig meleg” péksütemények formájában adják át a fogyasztóiknak. Termékeik fejlesztésénél visszanyúlnak a gyökerekhez, így egyszerre hasznosítják a több ezeréves tapasztalatokat, például a mediterrán étkezés hatását az egészségre, valamint a kiváló adottságú termőtalajainkon megtermelt magyar, az egészségre jótékony hatással bíró növényeinket (csicsóka, hajdina, amarant stb.) és az őshonos állatainkat (mangalica, szürke marha). Ezek közül az avatóünnepségen kóstolót kaptak a vendégek többek között a mangalica sertés háját is tartalmazó készítményből és a csicsóka ízeiből. Aki pedig egyéb természetes alapanyag felhasználásával készített élelmiszerre vágyott, kóstolót kapott egy olyan kovászolt péksüteményből, amelynél a kovász előállításához mintegy 30 vadélesztő, pontosabban a Tokaj-Hegyalján található, tájspecifikus tejsavtermelő baktériumok és élesztőtörzsek begyűjtése, analizálása és elkülönítése teremtett alapot.

 

Forrás: ÉlelmiszerOnline