Friss felmérés a láncok magyar termék választékáról
A Hungarikum Szövetség megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéke egy hiánypótló kutatást készített: 12 kereskedelmi lánc kínálatát vizsgálta, abból a célból, hogy felmérje, milyen arányban szerepelnek magyar termékek a hazai kiskereskedelmi láncokban.
A három hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú – Magyarországon tevékenykedő kereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, CBA, Coop, Cora, Lidl, Match, Metro, Penny Market, Reál, Spar, Tesco) egy-egy véletlenszerűen kiválasztott egységében lefolytatott egyszeri állapotfelvétel célja az Kasza Gyulavolt, hogy pillanatképet nyújtson a kereskedelmi láncok magyar termék választékáról. A termék eredetét illetően a termékjelölést fogadtuk el iránymutatónak. Magyar terméknek alapesetben azt tekintettük, amelynek származási/előállítási helyeként Magyarországot jelölték meg.
A vizsgált termékek:
1. csomagolt friss sertéshús
2. darabolt baromfi, (csirke kacsa) tálcás csomagolásban
3. csirke-pulyka termékek: szeletelt, rúdáru-felvágott, virsli és sonka
4. húskészítmények (csak a fogyasztói csomagolásban kapható termékek), ezen belül: sonkák (sertéshúsból), szalámik (sertés- vagy marhahúsból), érlelt kolbászok (sertés- vagy marhahúsból), párizsi (sertés-, marhahúsból, illetve baromfiból), virsli
5. tej (friss tej, ESL tej, UHT tej)
6. tejtermékek: joghurt, kefir, túró (tehén, juh), sajtok (extrakemény, kemény, félkemény és lágy (pl.: feta-krémfehér sajt), illetve tehén, kecske és juh sajtok), egyéb tejtermékek (pl.:Mascarpone)
7. friss zöldségek és gyümölcsök: sárgarépa, uborka, vöröshagyma, fokhagyma, alma
8. gyümölcslekvár és dzsemek: sárgabarack, eper (szamóca), szilva
9. tojás
10. méz (akácméz, vegyes virágméz, selyemkóró)
Eredmények
A felmérés eredményeképpen minden termékkategóriában 50%-nál nagyobb hazai beszállítóimagyar áruk részarányt mértünk. Egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti volt. Ugyanakkor a tejtermékek esetében – a friss tej kivételével – a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50%-ot. Az összes, általunk vizsgált árukategóriában 76,4% volt a magyar termékek aránya.
Releváns különbség tapasztalható a hazai tulajdonú és a nemzetközi tulajdonú láncok magyartermék-kínálata között. A hazai láncok a vizsgált kategóriákban 82,01%-ban tartottak magyar márkákat, míg a nemzetközi láncoknál ugyanez az arány csaknem 10%-kal alacsonyabb szintet – 72,84%-ot – ért el.
Termékkategóriák szerint
Az egyes termékkategóriákon belüli hazai termék-arányt illetően lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. Eredményeink alátámasztják azt a várakozásunkat, amely szerint a frissáruk nagyobb része hazai beszerzésű termék. Különösen jó arányt mértünk a friss – tálcás – baromfi- (98,3%) és hústermékek (92,3%) esetén, illetve a tojás (94,6%) esetében. Kimagasló a magyar termékek aránya a méz esetében is (87,3%). Magas továbbá a hazai termékek aránya a húskészítmények esetében (77,8%) és a zöldség-gyümölcs részminta kínálatában is (szintén 77,8%). A magyar tej (friss tej, illetve ESL és UHT tejek) aránya szintén jónak mondható (73,6%), ugyanakkor a feldolgozott tejtermékek alig több mint fele származik Magyarországról: a joghurt, kefir, tejföl esetében 54,6%, a sajt, sajtkészítmény, túró esetében pedig 54,5%. Szintén meglehetősen alacsony arányt (52,9%) mértünk a lekvárok, dzsemek esetében – amelyek felmérésbe eső körét a korábbiaknak megfelelően úgy határoztuk meg, hogy csak olyan termékeket vettünk számításba, amelyek Magyarországon is előállíthatók, tehát például a narancslekvárt nem számítottuk bele a kínálatba. Az eredmények az 4. ábrán láthatók.
Következtetés
Elmondható, hogy elsősorban az üzlettípus és a kereskedelmi lánc pozicionálása határozza meg a kínálat összetételét. A hazai láncok a tapasztalatok szerint kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar termékek kínálatban való szerepeltetésére. Az árversenyben élenjáró láncok, és kiemelten a diszkontok pedig elsősorban a nemzetközi tendereken, nagyobb mennyiségekben, alacsonyabb átvételi árak mellett beszerzett termékeknek köszönhetik versenyképességüket, amely természetesen kevesebb, de jobban specializált, illetve nagyobb kapacitásokkal dolgozó beszállítót feltételez. Hangsúlyoznunk kell, hogy az általunk alkalmazott módszertan mindössze egy egyszeri – adott pillanatra vonatkozó – állapotfelmérést tett lehetővé, vagyis elképzelhető, hogy a vizsgált termékkategóriában mért arány akár már másnap eltérő értéket mutathatott. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy nem a kereskedelmi láncok teljes kínálatát mértük fel, hanem csak a megnevezett kategóriákét.
Forrás: Élelmiszer
A vizsgált termékek:
1. csomagolt friss sertéshús
2. darabolt baromfi, (csirke kacsa) tálcás csomagolásban
3. csirke-pulyka termékek: szeletelt, rúdáru-felvágott, virsli és sonka
4. húskészítmények (csak a fogyasztói csomagolásban kapható termékek), ezen belül: sonkák (sertéshúsból), szalámik (sertés- vagy marhahúsból), érlelt kolbászok (sertés- vagy marhahúsból), párizsi (sertés-, marhahúsból, illetve baromfiból), virsli
5. tej (friss tej, ESL tej, UHT tej)
6. tejtermékek: joghurt, kefir, túró (tehén, juh), sajtok (extrakemény, kemény, félkemény és lágy (pl.: feta-krémfehér sajt), illetve tehén, kecske és juh sajtok), egyéb tejtermékek (pl.:Mascarpone)
7. friss zöldségek és gyümölcsök: sárgarépa, uborka, vöröshagyma, fokhagyma, alma
8. gyümölcslekvár és dzsemek: sárgabarack, eper (szamóca), szilva
9. tojás
10. méz (akácméz, vegyes virágméz, selyemkóró)
Eredmények
A felmérés eredményeképpen minden termékkategóriában 50%-nál nagyobb hazai beszállítóimagyar áruk részarányt mértünk. Egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti volt. Ugyanakkor a tejtermékek esetében – a friss tej kivételével – a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50%-ot. Az összes, általunk vizsgált árukategóriában 76,4% volt a magyar termékek aránya.
Releváns különbség tapasztalható a hazai tulajdonú és a nemzetközi tulajdonú láncok magyartermék-kínálata között. A hazai láncok a vizsgált kategóriákban 82,01%-ban tartottak magyar márkákat, míg a nemzetközi láncoknál ugyanez az arány csaknem 10%-kal alacsonyabb szintet – 72,84%-ot – ért el.
Termékkategóriák szerint
Az egyes termékkategóriákon belüli hazai termék-arányt illetően lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. Eredményeink alátámasztják azt a várakozásunkat, amely szerint a frissáruk nagyobb része hazai beszerzésű termék. Különösen jó arányt mértünk a friss – tálcás – baromfi- (98,3%) és hústermékek (92,3%) esetén, illetve a tojás (94,6%) esetében. Kimagasló a magyar termékek aránya a méz esetében is (87,3%). Magas továbbá a hazai termékek aránya a húskészítmények esetében (77,8%) és a zöldség-gyümölcs részminta kínálatában is (szintén 77,8%). A magyar tej (friss tej, illetve ESL és UHT tejek) aránya szintén jónak mondható (73,6%), ugyanakkor a feldolgozott tejtermékek alig több mint fele származik Magyarországról: a joghurt, kefir, tejföl esetében 54,6%, a sajt, sajtkészítmény, túró esetében pedig 54,5%. Szintén meglehetősen alacsony arányt (52,9%) mértünk a lekvárok, dzsemek esetében – amelyek felmérésbe eső körét a korábbiaknak megfelelően úgy határoztuk meg, hogy csak olyan termékeket vettünk számításba, amelyek Magyarországon is előállíthatók, tehát például a narancslekvárt nem számítottuk bele a kínálatba. Az eredmények az 4. ábrán láthatók.
Következtetés
Elmondható, hogy elsősorban az üzlettípus és a kereskedelmi lánc pozicionálása határozza meg a kínálat összetételét. A hazai láncok a tapasztalatok szerint kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar termékek kínálatban való szerepeltetésére. Az árversenyben élenjáró láncok, és kiemelten a diszkontok pedig elsősorban a nemzetközi tendereken, nagyobb mennyiségekben, alacsonyabb átvételi árak mellett beszerzett termékeknek köszönhetik versenyképességüket, amely természetesen kevesebb, de jobban specializált, illetve nagyobb kapacitásokkal dolgozó beszállítót feltételez. Hangsúlyoznunk kell, hogy az általunk alkalmazott módszertan mindössze egy egyszeri – adott pillanatra vonatkozó – állapotfelmérést tett lehetővé, vagyis elképzelhető, hogy a vizsgált termékkategóriában mért arány akár már másnap eltérő értéket mutathatott. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy nem a kereskedelmi láncok teljes kínálatát mértük fel, hanem csak a megnevezett kategóriákét.
Forrás: Élelmiszer
