Menü

Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója: Több lábon állva

A magas hozzáadott értékű termékek arányának növelése és az új piacok elérésére jó stratégiának bizonyult a Sole-Mizo Zrt. számára a tejpiaci krízisben – véli Gerbrant Redmer de Boer. A tejipari vállalat holland vezérigazgatója szerint az eredményesség növelésében a termékfejlesztés és az innováció szerepe továbbra is meghatározó.

A cég hogyan éli meg a tejágazatot sújtó válságot, ami a jelek szerint mégsem kerüli el az ágazatot?Nehéz időket élnek az ágazat szereplői, különösen a tejtermelők, de a feldolgozók helyzete sem sokkal könnyebb.Nagyon jelentős árleszorító nyomás érzékelhető és minden szereplő küzd, hogy a piaci tortából meg tudja tartani részesedését.A helyzetet csak nagyon kis mértékben, de pozitívan befolyásolja az, hogy a piac mérete növekszik az alacsony áraknak és az erősödő vásárlóerőnek köszönhetően. ASole-Mizo több lábon áll a termékportfólió és a földrajzi piaci terület vonatkozásában egyaránt. Ez nagy segítséget jelent a piaci krízis túléléséhez. Növelni tudtuk a közel-keletiés a közép-európai exportunkat, így növekedett a cég és az árbevételünk. Továbbá erősíteni tudtuk a nagyobb hozzáadott értékű márkatermékeink (Mizo, Gazda) és az árharcos-termékeink (Farmer, Hazai) értékesítését a magyar piacon, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a viharban a víz felett tudjuk tartani a fejünket.A tejáfa tervezett csökkentése milyen hatással lehet a piacra?Mivel az áfa-csökkentés még nem valósult meg, így nem látjuk pontosan, hogy mely termékekre fog vonatkozni az adó mérséklése. A fogyasztói árak csak akkor tudnak csökkenni majd, ha a tejtermékek áfája csökken. Nagyon remélem, hogy az áfa csökkentésére minél előbb sor kerül és ennek eredményeként a Magyarországon gyártott tejtermékek helyzete végre javulhat azon külföldi eredetű termékekhez képest, amelyek valamilyen módon folyamatosan „áfa-előnnyel” kerülnek a piacra.Mivel kompenzálható a túlkínálat?A feldolgozott mennyiség növelésével és a magas hozzáadott értékű termékek értékesítésének erősítésével ellensúlyozható a tejpiaci túlkínálat. Ez utóbbihoz ugyanakkor termékfejlesztésre, innovációra van szükség. Az elmúlt évben mi viszonylag sok új termékkel jelentünk meg a piacon. Nem olyan régen vezettük be a piacra a „Gazda” márkanevű termékeinket. Ez a márka épít a „lokalizmusra”, a helyi-hazai termékek iránti igény erősödésére, de egyúttal kiszolgálja azon növekvő igényeket is, amik a „természetes” jellegű termékek iránt érzékelhetők. Ráadásul mindezt úgy tudjuk termékeinkkel nyújtani, hogy az ízvilág is kielégíti a fogyasztót, mert a „Gazda” termékeink kifejezetten „krémes” jellegűek. Ezen túl folyamatosan ügyelünk arra, hogy a Mizo márka az első helyen legyen a fogyasztónál a prémium tej és ízesített tejital kategóriákban. E termékcsoportok esetében is bővítjük a portfóliónkat és folyamatosan modernizáljuk, újratervezzük a csomagolást. Nemrég dobtuk piacra új, habosított joghurt termékeinket és ebben a hónapban jelenünk meg új, nagyon ízletes pudingjainkkal. Összességében tehát a feldolgozott mennyiséget növeljük és a többletet a hazai és az exportpiacokon egyaránt értékesítjük.Milyen fejlődési lehetőséget jelent az exportlehetőségek eredményesebb kihasználása?Az exportpiac sem könnyű. A mi kiemelt értékesítési területünk Románia és a környező balkáni országok, valamint a Közel-Kelet. Úgy véljük, hogy az ágazatban versenyelőnyünk van a tőlünk délre, illetve délkeletre fekvő országokkal szemben. A Közel-Kelet esetében egyébként egy jelentősennövekvő piacról beszélhetünk, ahol a magyar sajtok jól ismertek, azok értékesítésének nagy hagyománya van.Mekkora szeletet birtokol jelenleg a piacból a Sole–Mizo, és mire számítanak a jövőben?A Sole-Mizo napi 1 millió liter nyerstejet dolgoz fel, ami a magyarországi tejmennyiség 25-30 százaléka. Több mint 450 féle termékünkkel jó néhány termékkategóriában jelen vagyunk.Összességében úgy becsüljük, hogy a piaci részesedésünk itthon mintegy 20 százalékos lehet. Éves árbevételünk 50 milliárd forint körül alakul és ennek 70 százalék származika hazai értékesítésből, a többi exportból. A Sole-Mizo viszonylag gyorsan növekszik és ezt a bővülést a közeljövőbenis folytatni kívánjuk. Az idén eddig 20 százalékkal tudtuk növelni értékesítésünket a tavalyi évhez képest, ami nagy örömmeltölt el minket, különösen annak figyelembevételével, hogy tavaly is jelentős mértékben tudtuk termelésünket bővíteni.Az utóbbi időben erőteljes portfolió- és márkaépítésre helyezi a hangsúlyt a vállalat. Hogyan teljesítenek a cég márkái?A Sole-Mizo-nak több saját márkája is van: Mizo, Far-mer, Gazda és Hazai, amelyek a különböző fogyasztói igények kiszolgálását szolgálják. A prémium kategóriájú Mizomárka meghatározó és örülünk annak, hogy tavaly több mint 10 százalékkal nőtt az értékesítésük. A Farmer és a Hazai márkák megjelenését kicsit módosítottuk tavaly és ezzelegyütt továbbra is ezek az árharcos márkáink. Ezeknek azértékesítését is tudtuk növelni, de e mögött természetesen elsősorban a megfelelő árszint a meghatározó. Míg az előző év utolsó negyedévében elindított „Gazda” márkánk „természetes”, kellemes ízű termékek formájában kerül a fogyasztókhoz.Ebben az évben már azt várjuk, hogy ennek a márkának a forgalma is meghaladja az 1 milliárd forintot, ami azt mutatja, hogy jól sikerült a piaci bevezetés.Összességében elégedettek vagyunk a márkáink forgalmának növekedésével. Néhány évvel ezelőtt még a forgalom 60 százalékát a kiskereskedelmi márkák (private label) adták, mára azonban a mi márkáink bírnak ugyanekkora szereppel az értékesítésünkből.

Milyen alapanyagokat használnak és dolgoznak fel?A Sole-Mizo csak extra minőségű magyar tejet vásárol és dolgoz fel. Körülbelül 8 százaléka az általunk feldolgozott tejnek kerül hozzánk a Bonafarm Csoporthoz tartozó sajátnak nevezhető termelőinktől.Milyen stratégiát követnek a feldolgozás területén levő kapacitásaik kihasználásában?A gyártókapacitások maximális kihasználására törekszünk az exportértékesítések és a prémium-és árharcos márkatermékeink forgalmának növelésével.Milyen eszközökkel őrizhető meg, illetve fokozható a versenyképesség és a hatékonyság?Jó emberekkel, termékfejlesztéssel, innovációval, beruházásokkal és növekedéssel.Milyennek látja a hazai tejpiacot, hogyan lehet nyereségesen termelni?Ahhoz, hogy feldolgozóként nyereségesen lehessen működni, vagy nagynak kell lenni, vagy speciális terméket kell előállítani. De bármelyik megoldást is választjuk, hatékonyan kell jó minőségű terméket előállítani, és ha lehetséges, akkor mindezt egy jó márka ernyője alatt kell tenni.

Hogyan lehet behozni azt a hátrányt, hogy a  nyugat-európai farmerek és feldolgozók nagyságrendekkel nagyobb léptékben, modernebb üzemekkel működnek, mint egy hazai?Azt gondolom, hogy a magyarországi kép igen vegyes. Sok magyar tejtermelő épp olyan modern háttérrel és gyakran nagyobb méretben termel, mint európai kollégáik. A magyar tejtermelők nagy része hatékony. A különbség nem a tejtermelők, hanem a tejfeldolgozók méretében van. Különösen Európa északi, északnyugati részén, a tejfeldolgozók sokkal nagyobbak, mint a magyar, illetve közép-európai cégek.Noha a magyar feldolgozók esetében is megfigyelhető egy lassú,méretbeli növekedés és modernizációs jellegű beruházások is vannak, nagy szükség lenne arra, hogy ezek a szereplők is érdemi fejlesztési támogatásokhoz juthassanak annak érdekében, hogy felzárkózhassanak nyugat-európai versenytársaikhoz.Az európai és hazai kritikus helyzet miként és mikorra konszolidálható?Azt gondolom, hogy abban az esetben, ha az EU a jelenlegi formájában éli túl a mostani kritikusnak tekinthető időszakot, akkor a közép-európai tejipar lépésről-lépésre való konszolidációja még évekig eltart. Magyarországon is logikusak lennének bizonyos konszolidációs lépések, de ezeket nehéz megtenni a rendkívül eltérő tulajdonosi háttér miatt (egyszerre vannak jelen szövetkezeti, családi és multinacionális tulajdonú cégek a piacon). Úgy vélem ugyanakkor, hogy a tulajdonosi jellegű konszolidáció nem elkerülhetetlen, mert, ahogy mi hollandok mondjuk,” több út is vezet Rómába.”

 

(Forrás: http://termekmix.hu/magazin/39-interju/2807-gerbrant-redmer-de-boer-a-sole-mizo-zrt-vezerigazgatoja-tobb-labon-allva)