Itt a bizonyíték: érzik már a magyarok, hogy nagy baj lesz
Európában a magyarok szándékoznak legkevésbé növelni kiadásaikat a következő időszakban, míg a magyarok 55 százaléka szeretné növelni a megtakarításait. A magyarok nagy része ugyanakkor tudja, hogy a kiadásai növelése elkerülhetetlen lesz, mert felkészültünk arra, hogy drágulni fog az élet. A magyarok a helyi termékek vásárlását hazafias cselekedetnek tartják, Nyugaton inkább a környezetvédelmi szempontok dominálnak a hazai termékek választásakor.
A fenntartható fejlődés témáját vizsgálta 17 országban és 13 800 válaszó megkérdezésével a Magyar Cetelem Bank kutatásában. Magyarországon 800-an vettek részt a kutatásban - mondta el Szabó Péter, a Cetelem elnök-vezérigazgatója a bank sajtótájékoztatóján. A bank elkötelezett abban, hogy a "zöld pénzügyek" követelményeinek megfeleljen.
Az európai gazdaság lassulása érezhető, 2021-re 1,8 százalékos növekedést várnak. Ezzel ellentmond az országok, és azon belül az egyes emberek is jobbnak ítélik meg a saját helyzetüket. Ma Magyarországon egyetértés van abban, hogy a polgár a saját helyzetét és az ország helyzetét ítéli meg: a magyarok a saját helyzetüket a 10-es skálán 4,7-re értékelik, az ország helyzetét 4,3 pontra. Azaz csökkent a kettő közötti távolság.
A gazdasági növekedés mérséklődése hat a fogyasztási szokásokra - egyre tudatosabbak vagyunk. A gazdaság lassulásával nő a megtakarítási kedv és csökken a fogyasztási kedv. Az európaiak 44 százaléka úgy érzi, hogy vásárlóerő tekintetében nem változott a helyzete, 33 százalék viszont azt mondja, hogy csökkent. 4 százalékkal vannak többen azok, akik szeretnék növelni a megtakarításaikat - Magyarországon ez a növekedés 12 százalékos: ma 55 százalék mondta azt, hogy megtakarításait növelné.
A kiadási hajlandóság tekintetében csökkenés van - ez 6 százalékos csökkenés. Magyarország a legalacsonyabb értéken áll - 21 százalék mondja azt, hogy csökkentené a kiadásait. Ugyanakkor felkészültünk arra, hogy az egyre dráguló élet miatt mindenképpen nőni fognak a kiadásaink.
Mi számít helyi terméknek?
A kutatás kitér arra is, hogy mit tartunk helyinek? Keleten alapvetően azt tartjuk helyinek, ami az országban készült, nyugaton ez alapvetően a régiót jelenti. Európai dimenzióban azonban szinte senki nem gondolkodik. Nyugaton alapvetően a környezetvédelmi szempontok dominálnak, amikor a hazai terméket választjuk, a keleti országban legtöbben "hazafias cselekednek" nevezték, ha helyi termékeket fogyasztanak. Az európai válaszadók 5 százaléka mondta az európai termékre, hogy helyi.
Magyarországon a válaszadók 58 százaléka mondta azt, hogy ami az országban készül, az a helyi, és csak 40 százalék nevezte meg a régióban készülő termékeket helyiként. A magyarok kb. 10 százalékos felárat is hajlandók fizetni a hazai termékre.
Az európaiak 77 százaléka azért vásárol helyi terméket, mert tisztában van vele, hogy ez a helyi gazdaságra pozitív hatással bír, de sokan nevezték meg azt is, hogy a foglalkoztatásra jó hatással van. Így a helyi termékek vásárlása már egy racionális döntés. A hazafiasságot az európaiak 12 százaléka nevezte meg, 82 százalékuk a helyi termék minőségét emelte ki, mint bizalmi faktor - ezt leginkább a németek, osztrákok és franciák hangsúlyozták, legkevésbé a bolgárok. Leginkább az élelmiszer az, amiből elérhető a helyi termék, a második helyen a lakberendezési termék van, de 55 százalékuk a kozmetikumokat találja meg a helyi termelőktől.
A magyarok leginkább élelmiszerből vásárolának hazait, de sokan nevezték meg a technológiai cikkeket is. Magyarországon a válaszadók 20 százaléka szeretne hazai autót vásárolni, de a divatcikkek is jól szerepelnek. Tehát összességében a magyarok az élelmiszerárt hajlandóak felárat fizetni leginkább.
Egyre több alternatív megoldás is létezik: például már Magyarországon is lehetséges, hogy valaki tyúkot béreljen, és annak a tojását a belvárosban vegye át. Ugyanilyen lehetőség már a kecskékre is azok tejére is lehetséges. A magyar fogyasztók nagy része abban hisz, hogy a hazai termékek jobb minőségűek, növleik a foglalkoztatást és lehetővé teszik a gazdaság támogatását.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a személyi kölcsönök piacán nincs lufi - a növekedés ennek ellenére továbbra is kitart. A bank szerint az érdeklődés egyelőre nem hagy alább, a szabályozás környezet miatt pedig rendszerszintű kockázat sincs a személyi hitelekben. Egy év múlva ilyenkor már elképzelhető lesz, hogy a kamatok magasabbak lesznek, ennek azonban rövid távon nem sok esélye van. A bank megkérdezi az ügyfeleket, hogy mire veszik fel a személyi kölcsönöket - a mai adatok szerint nagyon sokan utazásra veszik fel a személyi hiteleket. Ez immár milliós összegeket tesz ki a felvett hitelekben.
Az utazási célok 10 százalék fölött vannak, korábban ez 3-4 százalék volt. A legnagyobb húzócél azonban a használt autó, erre a céla folyósított összeg átlaga kb. másfél millió forint. A bank emellett megemelte a maximálisan felvehető hitelösszeget is , főleg azért, mert a lakásfelújítás is nagy tételt tesz ki. A fő hitelcél a lakásfelújtás, az autó, a htelkiváltás és a nyaralás.
A fenntartható fejlődés témáját vizsgálta 17 országban és 13 800 válaszó megkérdezésével a Magyar Cetelem Bank kutatásában. Magyarországon 800-an vettek részt a kutatásban - mondta el Szabó Péter, a Cetelem elnök-vezérigazgatója a bank sajtótájékoztatóján. A bank elkötelezett abban, hogy a "zöld pénzügyek" követelményeinek megfeleljen.
Az európai gazdaság lassulása érezhető, 2021-re 1,8 százalékos növekedést várnak. Ezzel ellentmond az országok, és azon belül az egyes emberek is jobbnak ítélik meg a saját helyzetüket. Ma Magyarországon egyetértés van abban, hogy a polgár a saját helyzetét és az ország helyzetét ítéli meg: a magyarok a saját helyzetüket a 10-es skálán 4,7-re értékelik, az ország helyzetét 4,3 pontra. Azaz csökkent a kettő közötti távolság.
A gazdasági növekedés mérséklődése hat a fogyasztási szokásokra - egyre tudatosabbak vagyunk. A gazdaság lassulásával nő a megtakarítási kedv és csökken a fogyasztási kedv. Az európaiak 44 százaléka úgy érzi, hogy vásárlóerő tekintetében nem változott a helyzete, 33 százalék viszont azt mondja, hogy csökkent. 4 százalékkal vannak többen azok, akik szeretnék növelni a megtakarításaikat - Magyarországon ez a növekedés 12 százalékos: ma 55 százalék mondta azt, hogy megtakarításait növelné.
A kiadási hajlandóság tekintetében csökkenés van - ez 6 százalékos csökkenés. Magyarország a legalacsonyabb értéken áll - 21 százalék mondja azt, hogy csökkentené a kiadásait. Ugyanakkor felkészültünk arra, hogy az egyre dráguló élet miatt mindenképpen nőni fognak a kiadásaink.
Mi számít helyi terméknek?
A kutatás kitér arra is, hogy mit tartunk helyinek? Keleten alapvetően azt tartjuk helyinek, ami az országban készült, nyugaton ez alapvetően a régiót jelenti. Európai dimenzióban azonban szinte senki nem gondolkodik. Nyugaton alapvetően a környezetvédelmi szempontok dominálnak, amikor a hazai terméket választjuk, a keleti országban legtöbben "hazafias cselekednek" nevezték, ha helyi termékeket fogyasztanak. Az európai válaszadók 5 százaléka mondta az európai termékre, hogy helyi.
Magyarországon a válaszadók 58 százaléka mondta azt, hogy ami az országban készül, az a helyi, és csak 40 százalék nevezte meg a régióban készülő termékeket helyiként. A magyarok kb. 10 százalékos felárat is hajlandók fizetni a hazai termékre.
Az európaiak 77 százaléka azért vásárol helyi terméket, mert tisztában van vele, hogy ez a helyi gazdaságra pozitív hatással bír, de sokan nevezték meg azt is, hogy a foglalkoztatásra jó hatással van. Így a helyi termékek vásárlása már egy racionális döntés. A hazafiasságot az európaiak 12 százaléka nevezte meg, 82 százalékuk a helyi termék minőségét emelte ki, mint bizalmi faktor - ezt leginkább a németek, osztrákok és franciák hangsúlyozták, legkevésbé a bolgárok. Leginkább az élelmiszer az, amiből elérhető a helyi termék, a második helyen a lakberendezési termék van, de 55 százalékuk a kozmetikumokat találja meg a helyi termelőktől.
A magyarok leginkább élelmiszerből vásárolának hazait, de sokan nevezték meg a technológiai cikkeket is. Magyarországon a válaszadók 20 százaléka szeretne hazai autót vásárolni, de a divatcikkek is jól szerepelnek. Tehát összességében a magyarok az élelmiszerárt hajlandóak felárat fizetni leginkább.
Egyre több alternatív megoldás is létezik: például már Magyarországon is lehetséges, hogy valaki tyúkot béreljen, és annak a tojását a belvárosban vegye át. Ugyanilyen lehetőség már a kecskékre is azok tejére is lehetséges. A magyar fogyasztók nagy része abban hisz, hogy a hazai termékek jobb minőségűek, növleik a foglalkoztatást és lehetővé teszik a gazdaság támogatását.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a személyi kölcsönök piacán nincs lufi - a növekedés ennek ellenére továbbra is kitart. A bank szerint az érdeklődés egyelőre nem hagy alább, a szabályozás környezet miatt pedig rendszerszintű kockázat sincs a személyi hitelekben. Egy év múlva ilyenkor már elképzelhető lesz, hogy a kamatok magasabbak lesznek, ennek azonban rövid távon nem sok esélye van. A bank megkérdezi az ügyfeleket, hogy mire veszik fel a személyi kölcsönöket - a mai adatok szerint nagyon sokan utazásra veszik fel a személyi hiteleket. Ez immár milliós összegeket tesz ki a felvett hitelekben.
Az utazási célok 10 százalék fölött vannak, korábban ez 3-4 százalék volt. A legnagyobb húzócél azonban a használt autó, erre a céla folyósított összeg átlaga kb. másfél millió forint. A bank emellett megemelte a maximálisan felvehető hitelösszeget is , főleg azért, mert a lakásfelújítás is nagy tételt tesz ki. A fő hitelcél a lakásfelújtás, az autó, a htelkiváltás és a nyaralás.
(Forrás: Pénzcentrum)
