Menü

Kalocsaiba öltözött a világ

Emma Watson kalocsaiban bulizik, Tom Cruise kislánya kalocsaiban fagyizik, Nicole Kidman kalocsaiban repül. A burkától a WC-papírig az utóbbi években szinte minden elképzelhető és elképzelhetetlen tárgyon megjelent már a kalocsai minta.

A kalocsai hímzés nem először ilyen népszerű, ma azonban újra a virágkorát éli. De miért a kalocsai, és miért nem a matyó? Egyáltalán: hogy jutott el még Lewis Hamilton mintás kesztyűje előtt az úri közönségtől az Orion tévé abroszáig, és vált aztán az 56-osok magyarságtudatának jelképévé?

2011 februárjában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Design Terminál és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem meghirdette a Gombold újra! pályázatot, amellyel "a szervezők célja a kreatív gazdaság ösztönzése és a magyar divathagyomány megújítása. A tervezők feladata, hogy bebizonyítsák: a magyar öltözködési tradíciók és a kortárs divattrendek összeegyeztethetők." A pályázat bemutatója a Szépművészeti Múzeumban a népi motívumok (nem csupán a kalocsai stílus) burjánzását hozta. Az esemény 100 millió forintos költségvetését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állta.


Tom Cruise és a "mexikói stílus"

Ugyanazon év júliusában Lewis Hamilton kalocsai mintás Forma-1-es overallt viselt a Magyar Nagydíj időmérő edzésén. Az overall, amelyet Kalmár István tervezett, megnyerte a Hugo Boss és a McLaren csapat 30 éves együttműködésének alkalmából meghirdetett designversenyt. Novemberben 501 115 forintért vették meg a Roland Divatház árverésén a dedikált ruhát. Szintén novemberben Jenson Button, a McLaren csapat pilótája harmadik lett a Brazil Nagydíjon, az Interlagosi pályán egy kalocsai mintás overallban.


Decemberben a Madridban élő Csonka Gergő tervezett kalocsai mintás kapuskesztyűt Iker Casillasnak, a Real Madrid kapusának.

2012 márciusában Nicole Kidmant lefényképezték egy könnyű, kalocsai mintákkal díszített ruhában, ahogy felszállt a Los Angeles-i, majd másnap le a sydneyi repülőtéren. Áprilisban Suri Cruise, Tom Cruise és Katie Holmes kislánya a Nicole Kidmanéhez kísértetiesen hasonló kalocsai mintás ruhában fagyizott New Yorkban, édesanyja kíséretében. A ruhát a Suri Cruise Fashion Blog mexikói stílusú ruhaként írja le. Szintén áprilisban Emma Wattsont fényképezték le a kaliforniai Coachella zenei fesztiválon, ahogy egy kalocsai mintás blúzban partizik.


Ugyanabban a hónapban, Magyarországon, a Converse cipőmárka hazai forgalmazója 2000 forint felárért kalocsai mintát hímez a cipőkre. Májusban az ausztrál fashion weeken Alice McCall bemutatja 2012/2013-as tavaszi-nyári kollekcióját, amelyet nagyban inspirálták a kalocsai népi motívumok. A divatlapok is megemlítették, hogy a tervező magyar motívumokat használt.
 

A magyar divattervezés előfutárai

A kalocsai minta azonban nem először éli reneszánszát, a 30-as években kifejezetten népszerű volt, ráadásul nemzetközileg, ehhez pedig a kalocsai íróasszonyok kreativitása magában nem lett volna elegendő.

A kalotaszegi, a matyó és a sárközi hímzéseket már a 19. század végén megismerte az úri közönség, majd a trianoni döntés évében a Nőiszabók Országos Szövetsége írt ki pályázatot magyaros ruhák készítésére, ám az igazi áttörésre a harmincas évekig várni kellett. Az ország infrastrukturális fejlődése, a vonatközlekedés elterjedése nagyban hozzájárult a népművészet szélesebb körben való ismertté válásához, hiszen vasúton könnyebben és gyorsabban jutottak el ezek a termékek a nagyvárosokba, ahol aztán hamar fel is figyelt rájuk a középosztály, amely a húszas évekre - nem utolsósorban politikai okokból - már igencsak ki volt éhezve a nép művészetére.

F. Dózsa Katalin művészettörténész így ír erről a Rubicon magazinban: "a magyar viselet elterjesztésének két élharcosa volt. Az egyik az Operaház jelmeztervezője, Szunyoghné (később Zsindelyné) Tüdős Klára, aki 1933 júniusában az Ipartestületben tartott előadást A nagyvilág divatjának magyarosítása címmel. A másik Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár, aki 1933-ban a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) keretében pályázatot hirdetett magyar gyárak anyagából készülő ruhákra: 'az európai stílusú viseletet akarjuk magyaros viseletté alakítani'. A divatverseny óriási sikert aratott, több mint 200 kitűnő modell érkezett be. Ferenczy 1934-ben megalakította a Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságát, melynek nevében évről évre nagy sikerrel megismételte a pályázatot."


Ezek a rendezvények alapozták meg a magyar divattervezést, és vitték sikerre a népies-modern fúziót a háború előtt. Akkoriban minden magára valamit is adó keresztény hölgy ruhatárában kellett lennie egy-két magyaros ruhának, blúznak. A háború közeledtével a magyar közélet fasizálódásával a magyar öltözködési mozgalom is újabb jelentésekkel töltődött fel. 1939-ben már csak keresztény szabók vehettek részt a ruhakiállításon. "A magyar ruhamozgalom németellenes iránya háttérbe szorult, és szélsőséges fajvédő érzelmek kifejezője lett. Ennek eredményeként a magyar viselet soviniszta, fasiszta bélyeget kapott" - írja F. Dózsa Katalin.


Matyó vs. kalocsai

"A kalocsai hímzést a Gyöngyösbokréta-mozgalom ismertette meg országszerte, és az országon kívül is. Dekoratív, a színpadon is jól mutató színes hímzés volt, amit ráadásul - gyolcs alapanyagra kivarrva és jelentős részét géppel hímezve - aránylag gyorsan meg lehetett tanulni, és aránylag olcsón elő lehetett állítani. Jóval nagyobb, a kereskedelem igényeit is kielégítő mennyiség készülhetett belőle, mint például szálánvarrott vagy vagdalásos kézimunkából. Terjedése, divatja együtt járt egy jelentős ízlésváltozással is" - mondta az [origo] kérdésére Flórián Mária néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa. Erről az ízlésváltozásról így ír F. Dózsa Katalin: "A trianoni trauma különösen felerősítette a hazafiság viselettel történő kifejezésének igényét. A harmincas években öltözködési mozgalom indult a nagyvilág divatjának magyarosítása érdekében, melynek képviselői az addig alig ismert népviselet formáit és díszítéseit kívánták a napi divattal egyeztetni... a matyó vagy kalocsai hímzés virágai beleolvadtak az art deco ornamentikába."


Flórián Mária így foglalja össze a matyó hímzés és a kalocsai közötti különbséget: "a matyó hímzés egy archaikusabb, a 19. század második felében még élő, előrajzolással készült szűcshímzésből alakult ki. A kalocsainak ismert hímzés egy, a 19. század végén, főleg a 20. század elején, elsősorban polgári rendelések kielégítésére, tanfolyamokon tanított, újabb stílusú, sablonnal sokszorosított és újabb technikákkal (madeira, richelieu) készült hímzés."


A Gyöngyösbokréta-mozgalom

1931-1944 között minden év augusztus 20-a táján ezen a néven rendezték meg a parasztcsoportok tánc-, ének- és játékbemutatóit Budapesten. A bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A szövetség összefogta és irányította a "fiókszervezeteket", és szervezte a bemutatókat. A több mint 100 helyi szervezet a szövetség fennállása alatt mintegy 4000 tagot számlált. A Gyöngyösbokréta megszervezése, elnevezése, a bemutatók rendezése Paulini Béla nevéhez fűződik. Paulini eredetileg újságíró volt, és különböző irodalmi és műkedvelő színpadi munkák után ötvenéves korában állt a népművészeti mozgalom élére. A társadalom akkori vezető ereje a falvaktól a parlamentig, a tanítóktól a tudósokig figyelemmel kísérte és többségében támogatta a Gyöngyösbokrétát. A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományanyagot képviselt, ezek jó része a Gyöngyösbokréta nélkül feledésbe merült volna. Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon


Megjelenik a paprika és a duflapiros

Nagy szerepe volt a kalocsai motívumvilág újraértelmezésében Kovács Jánosné Király Ilusnak, az 1886-ban Kalocsán született hímző- és íróasszonynak. Ő a századforduló két híres kalocsai hímzőasszonya, Csuka Boris és Sándor Boris mintáit utánozta, akik még csak kék, piros és fekete virágokat hímeztek, zöldet csupán a falpingáláshoz használtak. Király Ilus használta először a zöldet a hímzésben a század elején, majd később olyan új színeket is elterjesztett, mint például a duflapiros, vagyis a rózsaszín. De nemcsak színekkel, hanem új mintákkal is gazdagította a kalocsai motívumvilágot. A két háború között terjedtek el az árvácskák, a szegfűk és a pipacsok sok más virágminta mellett. Ő és tanítványai - Pilisi Julis, Kővágó Maris - a harmincas évekre kiteljesítették az új kalocsai népművészetet. Az 1930-as évek elején jelent meg egy új alapmotívum, a paprika. Ekkor már mintegy harminc színt és sok száz mintát használtak. Bírálóik - merthogy ilyenek is voltak - bosszúságára, akik úgy vélték, hogy Ilus és követői elrontják a kalocsai művészetet.


A magyarságtudattól az Orion tévé abroszáig

A II. világháborút követő pár évben jelentősen csökkent az érdeklődés a népies viselet és motívumok iránt, de ez a tendencia hamar meg is fordult: a negyvenes-ötvenes évek fordulóján a szocializmust építő munkás-paraszt szövetség tagjai azt a népi viseletet hordták, illetve használták mindennapi tárgyaikon, amelyet a háború előtt az úri közönség is felkapott. Az 1956 után Magyarországot elhagyók körében is megfigyelhető, hogy valós földrajzi-tájegységi kötődések nélkül is a kalocsai vidéki viseletet veszik fel ünnepi alkalmakkor, ezzel fejezve ki magyarságtudatukat, akár Clevelandben, akár Perthben.

A hatvanas évek Magyarországán már nem volt a mindennapi öltözet része a népi viselet, így a kalocsai sem, leginkább ajándéktárgyakon tűnt fel a továbbgondolt újkalocsai virágornamentika. Sok háztartás része volt ekkor a hímzett kalocsai abrosz, vagy éppen a kalocsai mintás terítő az Orion televízió tetején, de népszerűek voltak a különféle pingált nippek, tányérok, tálak is. Ennek a korszaknak volt elismert alkotója Király Ilus tanítványa, Greska Borbála hímző- és pingálóasszony. A hetvenes években kezdte pályáját Szabó Éva, akit az idén májusban újra felkapott a magyar sajtó, miután kipingálta Aprilia Scarabeo robogóját.


Török eredetű népcsoport kalocsaiban?

Az Osztrák Kulturális Fórum Burka - Identitás, kirekesztés, egyensúly című kiállításán látható Szabó Ottó fiatal képzőművész Néprajzkutatás című munkája, amelyben egy fiktív, a 19. század végéig Magyarországon élt török eredetű zárvány népcsoport lehetőségének gondolatával játszik el. Három fotó és egy kalocsai hímzéses fejfedő lenne az iszlám vallású népcsoport létezésének "bizonyítéka". A szellemes leírás szerint "a török jegyek szép lassan beszivárogtak a magyar népviseletbe is, amelynek egyik legszembeötlőbb példája a népi viseletet kiegészítő, fejet takaró rész volt. Különös mutációja volt tehát ez a török és a magyar öltözködési szokásoknak." A projekt annyira hitelesre sikerült, hogy a Budapester Zeitung június 15-ei számában tényként kezeli a "magyar burka" létezését. (A kalocsai burka és a többi alkotás augusztus 31-éig tekinthető meg: Osztrák Kulturális Fórum, Budapest, Benczúr u. 16.)



A kalocsai élt, él és élni fog

Ma a kalocsai motívumok tehát a harmincas évek óta nem látott reneszánszukat élik; nemcsak kezdő, vagy már neves divattervezők használják a Király Ilus és a többi íróasszony által továbbfejlesztett motívumkincset, de találkozhatunk vele a sportcipőtől (Tisza, Converse) az iPhone tokig, a műkörömtől a tortadíszig, a különféle tetoválásoktól (itt, itt és itt) egészen a magyar olimpiai csapat tagjainak, Mohai Kinga és Csergő Noémi (Innoé Design) által tervezett - sokak szerint nem éppen telitalálat - formaruhájáig.


De az összes celeb közül Matilda Ledger, Michelle Williams és a tragikus sorsú Heath Ledger kislánya érezte leginkább a kor szellemét, hiszen őt már 2009-ben lefotózták - augusztusban és októberben -, ahogy édesanyjába kapaszkodva kalocsaiban nyomul Los Angelesben.


A kalocsai minta rövid története

A kalocsai hímzés kialakulása a 19. század közepére tehető, ekkor Szeidler Ferenc 1860 körül megnyílt előnyomdájának ütőfái alapján készítették a mintákat Szakmár, Homokmégy, Öregcsertő és Drágszél - az egykori kalocsai szállások - asszonyai. A motívumok körvonalait eleinte az úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a vászonra, de a bérmunkában varrt darabok mellett az asszonyok, lányok saját használatú holmijaikat is hímezni kezdték, majd az előminták drága üttetése helyett az ügyesebb asszonyok először megpróbálták lemásolni a motívumokat, később már újításokat is bevezettek. A 19. század utolsó harmadára jelentek meg a fekete, vörös, kék virágmotívumok. A kezdeti időkben egyszínű lyukvarrás (hímzés) a nagyatádi fonalgyár megnyitása után színesedett ki igazán, mivel a gyár színtartó fonalai már megengedték, hogy különböző árnyalatokkal dolgozzanak az íróasszonyok. Ekkor jelent meg a kalocsai hímzésben a bordó, a sárga és a zöld fonal.

Forrás: origo