Menü

Külföldi termékek piros-fehér-zöldben

Magyar termék, amelyet Magyarországon állítanak elő, lehetőleg magyar alapanyagokból, véli a GVH. Szerintük megtévesztő lehet a külföldön gyártott termék magyar márkanévvel magyarként reklámozása, ha pedig hagyományos receptúrára hivatkoznak, azt bizonyítani kell.

A Versenyhivatal azt tapasztalja, a fogyasztó két hasonló árú és minőségű termék közül hajlandóbb a "magyarnak, magyar eredetűnek" nevezettet megvásárolni, mivel ehhez a fogalomhoz magyarországi értékteremtés, a munkahelyek megőrzése, a Magyarországgal való érzelmi azonosulás kapcsolódik. Ám ezzel a preferenciával sokan visszaélnek - a hivatal korábbi vizsgálódásai alapján sokan külföldön gyártott, külföldi alapanyagú termékekre is odabiggyesztették a "magyar termék, magyar minőség" címkét, vagy magyar nemzeti színekben pompázott a csomagolás.

A GVH szerint egyes használt szlogenek, feliratok akkor is alkalmasak a fogyasztó tisztességtelen befolyásolására, ha nem lehet eldönteni, például mit tart az adott gyártó, forgalmazó "magyar minőségnek". A szabályozási háttér nem ad egyértelmű definíciót, ezért a GVH az "átlagfogyasztó feltételezése" alapján mondta ki, magyar az, amit magyar alapanyagból, Magyarországon készítenek, vagy legalábbis jelentős hozzáadott értéket Magyarországon kap a termék.

Külföldi alapanyag, külföldi gyártó, magyar minőség?

Mivel egységes jogi szabályozás nem egyértelműsíti, mi nevezhető magyar terméknek, a GVH úgy látta, hogy a termékek gyártói, illetve a kereskedők egy meglehetősen tág, egyedi értelmezésből indulnak ki, melynek következtében olyan terméket is "magyar minőség" tulajdonsággal ruháznak fel, amelynek előállítása során nem vagy csak elenyésző mennyiségben használnak fel magyar alapanyagot, sőt olyan is előfordult, hogy kizárólag a tradicionális márkanév volt valójában magyar.

A tárgykörben a Versenyhivatal több vizsgálatot is indított. Az első lezárt ügyben a vizsgált vállalkozás a magyar fogyasztók által megszokott, a magyar piacon bevezetett tradicionális márkanevet viselő termékeken helyezett el "magyar termék" feliratot. A vállalkozás állítása szerint ezek a termékek hagyományos receptúrájuk révén magyarnak tekinthetőek, ugyanakkor a vállalkozás nem tudott olyan bizonyítékot bemutatni, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gyártók ténylegesen valamilyen hagyományos receptúrát alkalmaztak a termékek előállítása során. A termék nem Magyarországon készült.

A márkanév önmagában kevés

Önmagában az, hogy egy külföldön gyártott fogyasztási cikk hagyományos magyar márkanévvel kerül forgalomba, nem teszi a csomagolásán külföldi származási hellyel megjelölt árut "magyar termékké", döntött a GVH. Egy másik vállalkozás több száz általa forgalmazott, döntően élelmiszeripari terméket "magyar minőség" felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben (óriásplakátokon, nyomtatott sajtóban, akciós reklámkiadványaiban). A hirdetéseken kívül jellemzően a termékek csomagolásán is feltüntetésre került a "magyar minőség" szlogen, valamint a termékek többsége szerepelt a vállalkozás honlapjának "magyar minőség" cím alatt elérhető oldalán is. Csak épp a vizsgálat során kiderült, hogy semmiféle belső eljárásrend nem szabályozza, mi is az a "magyar minőség", és mi dönti el, hogy ez a címke a cég adott termékére rákerül-e. A GVH szerint mindkét esetben jogsértés történt, és mindkét vállalkozás bírságot kapott.

Valamivel jobban járt a harmadik vizsgált cég. A harmadik eljárás lezárásának eredményeképpen a vállalkozás kötelezettséget vállalt, amely alapján a "magyar termék" megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amely termékek származási helye igazoltan Magyarország, továbbá élelmiszerek esetén a termékek jellemzı - a minıséget befolyásoló - alapanyagai a beszállítóktól beszerzett információk alapján magyarok. A GVH a kötelezettségvállalások teljesítését utóvizsgálat keretében fogja ellenőrizni.

Forrás: napi.hu