Külföldi vetélytársat kap a Magyar Posta

Az osztrák postához tartozó Feibra Kft. tegnap beadta a piacra lépési kérelmét a hatóságnak.

Január elsejétől megnyílt az 50 grammnál könnyebb küldemények piaca tíz uniós tagországban (Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország, Málta, Ciprus, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg), így elvileg már semmi akadálya, hogy riválisokat kapjon a Magyar Posta. A Világgazdaság úgy értesült, hogy elsőként az osztrák postához tartozó Feibra Kft. adta be tegnap a piacra lépési kérelmét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak.

Mivel ezt a tervezett indulás előtt 45 nappal kell megtenni, ezért február végi nyitással lehet kalkulálni. A piacnyitás rövid távon aligha eredményez radikális átrendeződést, de az biztos, hogy javulni fog a postai szolgáltatások színvonala. „A tömeges számlalevelek piacán is versenytársakat kapunk. Csak a bélyegkibocsátás és a hivatalos iratok kézbesítése területén marad meg a monopóliumunk, ezért fel kellett készülnünk arra, hogy egy lebonyolító szervezetből egy kereskedelmi vállalattá alakuljunk át” – hangsúlyozta Geszti László , a társaság vezérigazgatója.

A piacnyitásra való felkészülés keretében kialakították az elektronikus postaközpontot, a reptéren beüzemelték a nemzetközi küldeményátrakó központot, a csomag üzletágban az e-kereskedelem felé nyitottak és informatikai beruházásokat hajtottak végre. „Az elfogadott postatörvény teljesen EU-konform, a törvényalkotó az Európai Bizottsággal is többször egyeztetett a témában” – fogalmazott Geszti László.

A várhatóan kieső árbevételeket több területről szeretné pótolni a Magyar Posta. Egyrészt az informatikai fejlesztések lehetővé teszik, hogy az elektronikusan kibocsátott állampapírok forgalmazásába is bekapcsolódjon a vállalat, másrészt vissza kívánja szerezni a hírlapterjesztési piac területén elért korábbi pozícióját. Már elindult a mérőóra-leolvasó szolgáltatásuk is, amire már több szerződést is kötöttek. Plusz bevétel lesz az is, hogy a Magyar Posta január elsejétől átlagosan 22 százalékkal emeli a bankoknak a készpénz-átutalási megbízás díját. Az állami vállalat a lakosság által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körében átlagosan az inflációnál kisebb mértékben emelte az árait január elsejétől. A közönséges levél ára 105 forintról 110 forintra, az ajánlott különszolgáltatásé 240 forintról 250 forintra, az elsőbbségi levélé pedig 130 forintról 140 forintra emelkedik. Az elsősorban igazgatási szervek által igénybe vett hivatalos irat továbbításának ára pedig 315 forintról 325 forintra nő.

„A liberalizációs folyamat legnagyobb haszna abban mérhető, hogy immár hosszú évek óta pozitív stresszhelyzetet teremtett a piacon. A régi, nagy állami szolgáltatókról elmondható, hogy mind átalakultak. Ma már teljesen más cégekről beszélünk: megváltozott a termék- és szolgáltatási struktúra, rugalmasabbá vált az árképzés, javultak a szolgáltatások” – mondta a BruxInfónak Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára. Szerinte a nagyobb piacokra jellemző, hogy megjelent egy másik ország nagy szolgáltatója leányvállalattal, de a kisebb piacokra inkább hazai vállalkozások törtek be.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrég tette közzé a postai ágazatra vonatkozó 2013-as felügyeleti tervét.
A dokumentum kitér az átfutási idő ellenőrzésére, mely a postai szolgáltatások minőségére vonatkozó egyik alapvető mutató. „Belföldi forgalomban az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 97 százalékát a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy kézbesítését meg kell kísérelni” – olvasható a felügyeleti tervben.
Az állami vállalat előbb a Csányi Sándor által vezetett Magyar Labdarúgó Szövetséggel állapodott meg, nemrég pedig a Mol volt soron. Ennek eredményeként a két vállalat új, közös szolgáltatást vezetett be, 55 töltőállomáson – 8 budapesti, valamint 47 vidéki kúton – Mol PostaPontokat alakítottak ki, ahol csomagküldeményeket lehet átvenni. A szerződés egyelőre fél évre szól, a tapasztalatok alapján döntenek majd az átvevőpontok esetleges bővítéséről.

(Forrás: Világgazdaság)