Menü

Melyik termék számít magyarnak?

Eddig a magyar termék jelölés használata nem volt rendeletben szabályozva, egy új tervezet szerint azonban a kormány rögzítené azokat a feltételeket, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy az áru megkaphassa a hazai termék címkét.

Ugyan a rendelet még nem került elfogadásra, a tervezet azonban megfelelő iránymutatást ad a szabályozásra vonatkozóan. A feldolgozatlan és alaptermékek esetében csak akkor lesz használható a magyar eredetre utaló jelölés, ha az alaptermék előállítása, előrecsomagolása, valamint a hűtés, fagyasztás, szétválasztás, törés műveletek Magyarországon történtek. A feldolgozott termékek esetében pedig akkor lesz használható a jelölés, ha annak minden összetevője hazánkból származik, és az előállítási folyamatok is országon belül történtek. Ez utóbbi alól kivételnek tekinthető a szétválasztás, osztályozás, válogatás, csomagolás és jelölés, mivel ezek nem befolyásolják sem a beltartalmi összetevőket, sem az érzékszervi tulajdonságait.

Érdekesség, hogy az elképzelés alapvető hasonlóságot mutat a Magor által kialakított feltételrendszerrel, ahol is a cég székhelyétől kezdve a forgalmazón át, a tulajdonosig és a felhasznált alapanyagig mindennek magyarnak kellett lennie a címkére való jogosultság érdekében. Ugyanakkor az Orbán-kormány tervezete a gyártók és feldolgozók tulajdonosi hátterébe nem kíván belesni.

A rendelkezés a kézzel készült termék jelölését is feltételhez kötné. Ebben az esetben csak azoknál az áruknál használható a megnevezés, melyek olyan, minőséget meghatározó jellegformáló eljárással, vagy eszközzel készültek, amelyek a nagyüzemi tömegtermelés során nem (vagy már nem) alkalmaznak.

Eddig rendeletszinten nem volt megfelelően szabályozva a kérdés, vagyis, ami volt, az csak egy rugalmas gumiszabálynak tekinthető, hiszen eddig magyar terméknek az számított, amit hazai székhelyű társaság forgalmazott. Így lehetősége volt a nagyobb kereskedőknek arra, hogy a külföldről behozott olcsóbb és sok esetben gyengébb minőségű terméket magyar forgalmazóként hazai árunak tüntesse fel.

Ezzel szemben a már megszűnt és kizárólag hazai termékeket forgalmazott üzletlánc, a Magor, vagy épp a Koppány Nemzeti Boltok működtetői sajátos és szigorú feltételeket dolgoztak ki azért, hogy garantáltan magyar termék jusson el a vásárlókhoz. Ugyanakkor a Baromfi Termék Tanács is kidolgozta a saját jelölési feltételeit.

Hiába rendelkezik hazánk megfelelő alapokkal a mezőgazdaság terén ahhoz, hogy önellátóvá válhassunk, a hipermarketek révén és az unión belüli nyitott piacok miatt a legtöbb ágazat terméke (a magas önköltség, és az alacsony érdekérvényesítő pozíció miatt) nem tudja felvenni a versenyt az olcsóbb importtermékekkel. Ugyan vannak uniós szinten is élelmiszerbiztonsági vizsgálatok, ráadásul a másodlagos élelmiszer vizsgálatoknak köszönhetően a nem megfelelő minőségű termékek nem kerülhetnek a magyar piacokra, hiba bármikor csúszhat a gépezetbe. Arról nem is beszélve, hogy az importtermékek vásárlásával nem a hazai termelők köre erősödik.

Az elmúlt időszakban a kormány részéről több kezdeményezés is történt a hazai termékek forgalmának erősítésére. Erre már csak azért is szükség van, mert a vásárlók csupán 34 százalékának fontos az, hogy a beszerzett termék hazai legyen, míg 76 százalékuknak csak az ár függvényében válik döntővé ez a tényező – írja az mfor.hu.

Forrás: Trade Magazin