Menü

Mi alapján dönt a magyar fogyasztó mikor tojást vásárol?

Az elmúlt években számos olyan változás történt a hazai tojáspiacon, ami a fogyasztókat érinti, amelyeknek célja a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatása volt. A szakma, a tojástermelők és kereskedők több kérdésben is megosztottak voltak, elsősorban a tojás kilóra vetített árának feltüntetése és egyes védjegyek alkalmazása témájában különböztek jelentősen a szakmai vélemények. Ezekről a kérdésekről készített kutatást a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának egyik végzős hallgatója.

Felmerül a kérdés, hogy a változások valóban a fogyasztók érdekeit szolgálják-e? Mit mond a fogyasztó, mi alapján dönt, amikor tojást vásárol? Ennek megválaszolására a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának egyik végzős hallgatója végzett egy felmérést, amelyben egy internetes kérdőíven keresztül többek között a fenti két kérdésre is választ keresett.

Az első kérdés azt vizsgálta, hogy a fogyasztói döntéseket mennyire befolyásolja az a rendelet, miszerint az étkezési tojásoknál kötelezően fel kell tüntetni a kilóra vetített egységárat. Ennek célja az lett volna, hogy a vevő a kilós ár feltüntetésével össze tudja hasonlítani a különböző méretű termékek árát.

A válaszok szerint a megkérdezett fogyasztók 6,8 %-a veszi figyelembe a tabl polcokon feltüntetett kilós egységárat. A vásárlók 93,2 %-a továbbra is a darab ár alapján dönt a vásárlásról.

A kilóra vetített árat a csomagolási egység legkisebb tömegére kell vetíteni, ezáltal az nem a valós árat mutatja, hanem annál magasabbat, ugyanis a tojások méretét szélsőértékekkel kell megadni. Az M-es tojás pl. 53-63 g közötti, tehát ebben az esetben minden tojást 53-grammosnak kell tekinteni a kilós ár meghatározásánál.
A vizsgálat másik meghatározó eleme a fogyasztóknak a védjegyekkel való kapcsolata.

A tendencia szerint a növekvő fogyasztói tudatosság hatására – az ár és a minőség mellett egyre fontosabb szempont az élelmiszer származása is – a védjegyek szerepe is egyre jobban felértékelődik. A szakma azonban ebben a kérdésben is megosztott, hogy van-e értelme a védjegyeknek és amennyiben igen, úgy az milyen legyen?
A védjegyek információt adnak a fogyasztóknak, azonban az elmúlt években annyi védjegy jelent meg a piacon, hogy a vásárlók már nem tudták nyomon követni a különböző jelöléseket, ezért szükség volt egy egységes, országosan elfogadott, szektorsemleges védjegyre. Ennek érdekében került bevezetésre a Magyar Termék Védjegy, ami 2013. év végére már több mint kétezer terméken volt megtalálható.

A megkérdezett fogyasztók 39,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy vásárlás során figyelembe veszi a termékeken feltüntetett védjegyeket, míg a vásárlók 60,4 %-a nem tulajdonít jelentőséget a védjegyeknek.

tabl Az ábrán látható három védjegy közül a megkérdezett fogyasztók 31,2 %-a a Magyar Termék Védjegyet keresi a termékeken, amely egy generális védjegy.

A másik kettő ágazati védjegy, ismertségük viszonylag csekély.

A felmérés alapján legfontosabb következtetés, hogy a fogyasztói igényeket már nem a tojáspiaci szereplők határozzák meg, hanem a termelőknek kell kiszolgálni a vásárlói igényeket, a termelőknek kell alkalmazkodniuk a fogyasztókhoz!

Forrás: ÉlelmiszerOnline