Menü

Nyereségessé vált a Kometa ’99

A magyar húsiparban tevékenykedő és itt élő kevés olasz egyikeként lassan két évtizede az ágazat cégvezetői között dolgozik Giacomo Pedranzini, aki a Kométa ’99 Zrt. élén az ország egyik nagy húsipari cégét irányítja. A korábban nehéz időket is megélt vállalat erőfeszítései beérni látszanak: mind az árbevétel, mind az üzemi és mérleg szerinti eredmény növekszik Kaposváron. Az elmúlt évek munkájáról az ügyvezetővel és dr. Prohászka Balázs gazdasági igazgatóval beszélgettünk.

Kezdjük a leginkább aktuális kérdéssel: a parlament elfogadta a költségvetést, ezzel mára biztossá vált, hogy januártól jelentősen csökken a sertéstőkehús áfája. A Kometánál hogy vélekednek a döntésről?

Dr. Prohászka Balázs: Mindenekelőtt üdvözöljük, hiszen az adóelkerülés az élelmiszer-kereskedelemben valóban nagyon súlyos problémákat okozott, ez ráadásul a húsiparban volt talán a leginkább kifejezett. Ezektől a hatásoktól sokat szenvedtünk mi is. Tény, hogy a kormányzat szándéka egyértelmű: az elmúlt időszakban, különösen két-három éve egyre-másra érkeznek a döntések, lépések, amelyek a feketekereskedelmet próbálják visszaszorítani. Az elmúlt években fokozott ellenőrzéseket hajtottak végre a húsiparban is, voltak komolyabb rajtaütések is, amelyek során lefüleltek egy-egy feketéző csoportot. Érdekes, hogy az ilyenek után egy ideig mindig érezni lehetett a kereslet élénkülését. Vagyis amikor egy-egy jelentősebb gócpontot iktattak ki a feketekereskedelemből a hatóságok, akkor egy picit mindig helyrebillent a piac, vagy legalábbis tett egy lépést a normális kereslet felé.

A fokozottabb ellenőrzések mellett a szabályozási környezet is változott. Ebben a legjelentősebb lépés az volt, amikor az élő sertés és a félsertés áfája lecsökkent 27 százalékról öt százalékra. Az is nagy előrelépés volt, amikor az év elejétől először tesztüzemben, majd élesben is elindult az elektronikus közúti áruellenőrző rendszer. Igaz, hogy az ekáer többletmunkával, valljuk be, gondokkal jár, de hasznos dolognak tartom. Ez az eszköz ugyanis sokat javít a nyomonkövethetőségen.

Összességében tehát azt kell mondanom, hogy az elmúlt évek kormányzati lépéseinek ismeretében szinte már várható és régen várt lépés volt, hogy a sertéstőkehús áfáját is lecsökkentik 27-ről 5 százalékra. Innentől fogva nem lesz érdeke már senkinek ezen a téren elkerülni az adót, hiszen a kockázat már nem áll arányban a várható nyereséggel. Így tehát én mindenképp támogatom a döntést. A tőkehúsok fogyasztói árán minden bizonnyal meglátszik majd az áfacsökkentés, ugyanakkor a húskészítmények fogyasztói árára ez nem gyakorol hatást: ettől nem szabad azt várni, hogy a készítmények olcsóbbak lesznek a boltok polcain.

 

A lépéssel tehát javulhat a Kometa versenyképessége a piacon?

Giacomo Pendranzini : Minden bizonnyal, hiszen eltűnik, vagy legalábbis visszaszorul a legerősebb versenytárs, vagyis a tisztességtelen piaci szereplő. A 27 százalékos áfa csábítja a feketézőket a csalásra, ezzel pedig nem lehet versenyezni, ekkora árelőnyt nem tudunk kigazdálkodni a hatékonyság javításával.
Néhány éve az önkormányzat is beszállt a cégbe, jelenleg 38 százalékos tulajdonrésze van. Ez, vagyis a feketézők által keltett piaci nyomás okozta a Kometa problémáit korábban?

Néhány éve az önkormányzat is beszállt a cégbe, jelenleg 38 százalékos tulajdonrésze van. Ez, vagyis
 a feketézők által keltett piaci nyomás okozta a Kometa problémáit korábban?


G. P.: Ennek több oka is volt. Az egyik kétségkívül az, hogy a feketézőkkel nem tudtuk állni az árversenyt. Olyan irreálisan alacsony árszinten jelentek meg a kereskedelemben egyes húskészítmények, hogy az teljesen letarolta a piacot.

A másik ok, hogy nem voltunk teljesen felkészülve arra, amikor 2012-ben megemelkedett a sertés felvásárlási ára, ezzel ugyanis csak nagyon nehezen tudtuk tartani a lépést. Harmadik okként azt jegyezném meg, hogy mindmáig látszik: a magyar fizetőképes kereslet nehezen talál magára a válság óta. Ez részben a feketézésnél említett árversennyel is összefügg: a magyar vevők túlnyomórészt még az ár alapján döntenek. A gazdasági válság ráadásul a fogyasztást is sokáig visszafogta: évekig volumenében sem vásároltak annyit az emberek, mint előzőleg.

Mára a helyzet ugyanakkor nagyon ígéretessé vált. A rendezés keretében vállalatunknál hárommilliárd forintos tőkeemelésre került sor (egymilliárd forinttal a jelenlegi tulajdonosok emelték meg a korábban befektetett tőkéjüket, kétmilliárd forinttal a városi önkormányzat szerzett tulajdonrészt öt évre szólóan). Meg is lett az eredménye: 2013-ban még csak 19 milliárd forintos árbevételünk volt, 900 milliós veszteséggel, tavaly már 25 milliárdos árbevételre jutott közel 500 milliós üzemi eredmény. Az idén még jobb évet várunk, az első fél évben máris 15 milliárdos árbevételt realizáltunk, vagyis az év végére elérhetjük a 30 milliárdot. Ráadásul az első fél évben a tavalyi egész éveshez hasonló üzemi eredményt és 320 millió forint mérleg szerinti nyereséget értünk el, vagyis az idei évre nyereséget irányzunk elő.

A tőkeemelésen kívül mit tudtak még tenni a helyzet rendezéséért?

P. B.: Volt olyan cég, amely azzal reagált ezekre a gondokra, hogy fenntarthatatlan árcsökkentési spirálba ment bele. Előfordult például, hogy folyton alánk ígértek a partnerekkel való tárgyalásokon, hogy az üzletet mindenképpeni elnyerjék, nyilván nem független ettől az, hogy ma már nem működik ez a cég. Mi más stratégiát választottunk, úgy gondoltuk, hogy az előretekintés és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés lehet kifizetődő.

Mit kell ezalatt érteni? Egy válságban milyen jövőorientált stratégia lehet működőképes?

G. P.: Belekezdtünk egy sor fejlesztésbe, amelyek az elmúlt években csaknem hárommilliárd forintba kerültek. Ez ráadásul csak a műszaki fejlesztés költsége, erre még jönnek a hatékonyság javítását szolgáló döntések, a professzionális tanácsadók díjai. Ezzel az volt a célunk, hogy mire vége van a válságnak, fejlettebb vállalattal folytathassuk.

A humán állományról ráadásul mindenki azt mondja, hogy nagyon fontos, de csak kevesen tesznek valamit ezen a téren. Mi próbálunk odafigyelni erre is. A Kométánál nincs is minimálbéres dolgozó, talán csak tíz ember, akik például próbaidőn vannak. Kétszer egy héten meleg ételt adunk a dolgozóknak, és azoknak a munkavállalóknak, akik régebb óta dolgoznak nálunk, nagyobb bérfejlesztést adunk. Ezzel jutalmazzuk a lojalitásukat. Fontosnak tartom leszögezni, hogy nálunk a nehezebb időszakokban sem volt csoportos létszámleépítés. A több mint hatszáz alkalmazottunk között mindössze négy olasz van: az egyikük én vagyok. A cég ezzel a munkalehetőségekben nem túl bővelkedő Somogy megye egyik legnagyobb foglalkoztatójának számít.

Rendkívül fontos a menedzsment fejlesztése is, a jól összeszokott, profi vezetés ugyanis sokat tud tenni a sikerért. Igaz, ők sem képesek mindenre: ha nincsenek meg a megfelelő termelési feltételek, akkor nem tudnak mindent megoldani. Régi technológiával nem lehet korszerűen termelni, és egyre inkább húsbavágó kérdés az energiahatékonyság is. Ezzel összhangban építettünk saját víztisztító üzemet, amelynek révén nem kell fizetnünk külső partnernek a szennyvíz tisztításáért, hanem saját magunk végezzük el. A folyamat végén teljesen tiszta vizet engedünk a Kapos folyóba. Persze a víztisztító pénzbe került, de ez néhány éven belül megtérülő beruházás. Fontos látni, hogy itt egyszerre takarékosságról és környezetbarát megoldásról van szó, az üzleti előny tehát egyben a környezetnek is kedvező. Ez egyébként a filozófiánk része is, úgy érezzük, hogy a zöld törekvések és a sikeres működés nem egymásnak ellentmondó elvek, hanem kéz a kézben járnak. Erősen hiszünk abban, hogy tisztelni kell a környezetünket, és minimalizálni kell az erőforrások felhasználását.

A technikai fejlesztések részeként megújítottuk még a vágóvonalat és a csontozót is, valamint a teljes védőgázascsomagoló-sort is. Folyamatos beruházásokat, lépéseket teszünk az energiahatékonyság terén is, hogy kevesebb elektromos energiát és gázt használjunk. Ezen a területen tehát folyamatosan igyekszünk tovább- és továbbhaladni.

A legtöbb esetben mégsem ezt, hanem a termékfejlesztést kommunikálja magáról a cég.

P. B.: Ez ma az egyik legfontosabb kérdés. Közhely, hogy csak azt érdemes termelni, ami eladható a piacon, az viszont már nehezebb kérdés, hogy mit is lehet eladni. A célunk nem az olcsó hústermékek előállítása, hanem az, hogy minőségi és egyben versenyképes élelmiszerrel jelenjünk meg a piacon. A fogyasztói szokások nagyot változtak egy-két évtized alatt, ez ráadásul nem is állt meg, jelenleg is alakul. Ennek érdekében változtatni kell a termékeken is, hogy versenyben tudjunk maradni. Egyre inkább előtérbe kerül az egészség, az egészséges táplálkozás, amelyben mi is hiszünk és reagáltunk rá: a szója-, laktóz- és gluténmentes termékeinkkel.

Változnak a főzési szokások is. A mai háziasszonyoknak nincs elég idejük az otthoni tevékenységre, különösen a fiatalok sok esetben nem is szeretik megfogni a húst, amellyel dolgoznak. A lecsomagolt, védőgázas csomagolást egy mozdulattal felnyithatják, és akár egy csipesszel vagy villával is kivehetik a terméket. Ez azért is segítség a modern háztartásokban, mert segít abban, hogy gyorsan elkészítsék a vacsorát. A friss húsok csomagolásánál egyre inkább a védőgázas irányba megy el a piac, hiszen ennél világosan látható, hogy az ember mit vesz meg.


Mi a helyzet a külpiacokkal? Más országokban hogy tud helytállni a Kometa?

G. P.: Egy Magyarországon működő cég esetében kiemelten fontos az export, hiszen a magyar piacon önmagában nem lehet akkora volument elérni, hogy az biztosítsa a hatékonyságot. Mi alaposan megfontoltuk, hogy mit érdemes exportálni, és lehetőleg minél magasabb feldolgozottságú termékeket igyekszünk külföldre eladni. A tudatos törekvéseinknek köszönhetően az exportpiacaink sokat fejlődtek.

Míg 2011-ben a készítményexportunk öt százalékot tett ki, ma már ez az arány 35 százalék. A legfontosabb célországunk természetesen Olaszország, a tulajdonosi kör révén erős és személyes olasz kapcsolataink vannak. Az olasz piac kiszolgálására létre is hoztuk a Kométa Italia nevű céget, amely a Kométa termékeinek disztribúciójával foglalkozik Olaszországban. Ide specifikus termékeket szállítunk, például sonkaalapanyagokat és sonkákat. Fontos partnerország Németország, ahova különféle szalámikat, kolbászokat adunk el, itt például nagyon népszerű a téliszalámink. Ezenfelül jó exportcélpontok még a környező országok. Az Egyesült Királyságot is megcéloztuk a közelmúltban, itt a prémiumminőségű pulykasonkákkal szeretnénk megjelenni. Ha messzebbre tekintünk, találunk egzotikusabb célországokat is: Dél-Koreába már több éve szállítunk fagyasztott húst, Japánba pedig speciális, lebőrözött virsliket, mert az ottani fogyasztó ezt kívánja meg. Grúziában is jelen vagyunk már, ide különféle felvágottakat, szalámikat szállítunk.

Mit várnak az elkövetkező évekre? Hogy látják a Kometát például két év múlva?

G. P.: Az elkövetkező években tartós, pozitív szaldójú működést várok, a célunk, hogy elérjük az 1 milliárd forint feletti éves eredményt. Ezzel együtt stabil működést, pénzügyi egyensúlyt szeretnénk megteremteni, amely a folyamatos növekedés alapja lehet. A növekedés alatt az értékesítés belföldi és exportpiacokon való bővülését egyaránt értem. Ha a kívánt növekedési ütemet tartani tudjuk, akkor akár két év múlva esedékessé válhat a kapacitásnövelő beruházásunk is.

 

Forrás: Élelmiszer Szaklap, 2015/7-8.