Ostyaüzem létesül Rétságon
Kétmilliárd forintos beruházással létesít ostyaüzemet Rétságon a dunakeszi székhelyű Urbán és Urbán Kft.
Fél év múlva tervezik az üzem megnyitását, ahol ötven-hatvan embert foglalkoztatnak majd - jelentette be Balla Mihály országgyűlési képviselő csütörtökön Rétságon.
Készül a linzer az Urbán és Urbán Kft. dunakeszi üzemében
A politikus elmondta: a 30 éves múltra visszatekintő kft. 995,8 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert a fejlesztéshez az Új Széchenyi Terv Gazdasági Operatív Program (GOP) pályázatán. Az ostyaüzem a három éve bezárt TDK-gyár területén működik majd a nyugat-nógrádi városban.
Urbán Tibor ügyvezető elmondta: az ingatlant át kell alakítaniuk, és mintegy hat hónapot vesz igénybe a gépek telepítése, ezután kezdődik meg a gyártás. A kft. 30 éve családi vállalkozásként indult Budakalászon mézes és ostyaüzemmel, hat éve dolgoznak Dunakeszin száz alkalmazottal.
A rétsági üzemben új technológiát vezetnek majd be az ostyagyártásban, mártott, mártatlan, díszített ostyákat, nápolyikat készítenek. A cég 90 százalékban magyar piacra szállít, 70 féle saját termékük mellett bérgyártásban is előállítanak kekszeket, ostyákat, mézes puszedliket és sajtos tallérokat, utóbbi három termékben piacvezetők Magyarországon.
Havonta 400 tonna terméket gyártanak, ennek legnagyobb részét, 300 tonnát a töltött és mártott ostyák teszik ki. Az Urbán és Urbán Kft. évi 4 milliárd forintos árbevétellel működik.
Forrás: veddamagyart.info
Pallós József Péter, az intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence agroökologiai adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógynövény-termesztés, -gyűjtés, -feldolgozás közötti összhang megteremtésével az ágazat megerősödjön.
Kifejtette: a világpiacon óriási az igény - évi 10-15 százalékos a növekedés - a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, valamint a kozmetikumok gyártói között a természetes eredetű alapanyagok iránt. Csakhogy a valaha szebb napokat látott hazai gyógynövény- termesztés és -feldolgozás az elmúlt 20 év átgondolatlan privatizációs gyakorlata következtében széthullott, a kedvező adottságokat az ország nem használja ki. A vadon termő, és - az ipari mákot leszámítva - a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi 2000 vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra. Aztán egy része feldolgozva, drága késztermékként kerül vissza a hazai piacra - tette hozzá.
Az agrártárca nemrégiben összeállította a nemzeti vidékfejlesztési koncepció megvalósítását leginkább előmozdítható 17 országos szintű téma listáját, közöttük a gyógynövény is szerepel - húzta alá az igazgató. Ezért az intézet az öt érintett tárcával és különböző szervezetekkel együttműködve néhány hónapon belül elkészíti a gyógynövény ágazat megújításának koncepcióját. Kiemelte: az intézet álláspontja szerint a gyógynövény projekt felpörgetéséhez elengedhetetlen egy ágazatok feletti irányítói poszt életre hívása, hiszen több terület - a mezőgazdaság, egészségügy, belügy, nemzetgazdaság, humán erőforrás - között kell koordinálni.
A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is kitér - utalt rá a szakember. Szerencsés egybeesés, hogy éppen a legelmaradottabb térségekben kiemelkedően gazdag a természet a vadon termő gyógynövényekben. A gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat - legalábbis időszakonként biztos munkát. Az intézet jelenleg is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken megtermő gyógynövényeket az önkormányzatok például közmunka keretében gyűjtetik össze a helyben lakókkal.
A tanulmány várhatóan még a nyár végére elkészül, és a vidékfejlesztési tárcának alapul szolgálhat egy egységes gyógynövény-hasznosítási modell beindítására, amely 3-4 éven belül valósulhatna meg, többletjövedelmet adva az agrárágazatnak - húzta alá Pallós József Péter.
Forrás: veddamagyart.info
