Menü

Sajtóút Halmajugrán

Pesti bérek Halmajugrán? Naperőmű a visontai lignitbánya szomszédságában? Aki a térségről máig a nyolcvanas-kilencvenes évek földrajz tankönyveiből ismert képet őriz a fejében, annak számos meglepetéssel szolgál a vidék. Heves megye, közelről.

Megvan az a vicc, hogy a madagaszkári kormánydelegáció meglátogatja a Mátrai Erőművet? Nincs? Nem csoda. Hiszen szó sincs tréfáról: az afrikai politikusok néhány hete ugyanis valóban Visontán jártak. Mégpedig nem másért, mint hogy tanulmányozzák az ottani napelem parkot – derül ki a sajtóbejáráson.

Bárdos Béla Titkárság és Pr osztályvezetőtől számos érdekességet megtudunk, miközben egy speciális – alighanem golyóálló – járművel közeledünk arra a dombra, melynek tetején közel 73 ezer napelemet helyeztek el. A 6,1 milliárdos, a tervek szerint hat év alatt megtérülő beruházás 2015-ben készült el, fele részben uniós támogatásból. A létesítmény különlegessége, hogy azt zagytérre – azaz a működés során keletkezett, vízzel higított salak és iszap elhelyezésére biztosított területre – építették, és még két másikat terveznek felállítani a kiaknázott bányaterületeken: egyet Visontán, egyet pedig Bükkábrányban. A Paksi Atomerőmű után az ország második legnagyobb áramtermelőjének két külszíni bányája van. A visontai lignit gyengébb fűtőértékű, de alacsonyabb kéntartalmú, mint a bükkábrányi, ezért összekeverik azokat.

Helyi erők

Az ország legnagyobb naperőműve mellől körülnézve nem mindennapi látvány fogadja a látogatókat. A nem is messzi távolból látszik például az erőmű iparivíz-ellátását szolgáló Markazi-tározótó, amely pihenési és sportolási lehetőséget is nyújt. A körülöttünk lévő akácerdő fiatal még, azt az erőmű dolgozói ültették: a már lezárt bányák területén technikai és biológiai tájrendezést is végeznek. Látják azt a négy, óriási magas villanyoszlopot? – mutat kísérőnk a távolba. A szerkezetek azért olyan hórihorgasak, mert építésükkor gondoltak arra, hogy a hatalmas méretük miatt szállításra alkalmatlan erőgépeknek megesik, hogy „saját lábukon” kell majd a szomszédos, bükkábrányi bányákhoz „menniük” – ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a helyi infrastruktúra egyes elemeit ennek megfelelően konstruálják meg. A környékbeliek ma is emlegetik, hogy két hónap alatt ért Visontáról a légvonalban 50 kilométerre fekvő Bükkábrányba a méretes szerkezet.

A 2011-ben a Legjobb Munkahely címet kiérdemelt, mintegy kétezer főt foglalkoztató Mátrai Erőmű jelenleg a tulajdonosváltás küszöbén áll. A német tulajdonosokhoz – ezek az RWE és az EnBW – öt ajánlat érkezett, két vevőjelölt az árat is elfogadta. Legesélyesebbnek a jelenleg a vállalat negyedét tulajdonló állami MVM tűnik.

Új korszak

Kísérőink hangsúlyozzák: amit látunk, nem csupán erőmű, sőt, a lényeg és a jövő az ipari parké, amelynek vállalataival kis túlzással szimbiózisban működnek együtt. Van olyan cég, amelynek áramot, másoknak vakolat alapanyagot, gipszet adnak el. A telephely, mondják, akkor is megmarad, ha a klasszikus villamos energiatermelés egyszer majd befejeződik.

Ez egy igazi magyar üzem – halljuk a Heller-Forgó légkondenzációs hűtőberendezések mellett elhaladva. A két magyar mérnök nevét őrző hűtőelemet ma is több külföldi erőműben használják. Emellett a felhasznált lignit is száz százalékban a környékről származik, mint ahogyan a helyi munkaerő is. A technológia nagy része ugyancsak tele van magyar szabadalmakkal, a turbina generátorok jelentős része is itthon készült – tudjuk meg.

Ízig-vérig hazai

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint nagyon fontos üzenetet közvetít a vásárlók, fogyasztók számára a Magyar Termék védjegy, amellyel a Mátrai Erőmű termelte áram is rendelkezik. A jelölés ugyanis nemcsak az eredetet garantálja, hanem a termék megfelelő minőségét is. A mintegy másfél hónapos eljárás során megszerezhető tanúsítvány három évre szól, és magában foglalja az évente esedékes utóellenőrzéseket is – így biztosítható a követelmények folyamatos betartása. Védjegyhasználóként kivétel nélkül elérhetők a kedvezményes közösségi beszerzések, FMCG termékek esetében pedig egyedülálló lehetőséget jelentenek a kedvezményes kereskedelmi és marketing promóciók. 

Ugyancsak rendelkezik Magyarország legismertebb eredetjelölő védjegyével az ízig-vérig hazai szereplő, a szomszédos Detki Kekszgyár is, jóllehet a vállalat vezetője az orosz Pavlova Olga. A ’83-as alapítást követően kezdetben az ügyvezető asszony férje, Koósa Kálmán irányította a termelést, élelmiszeripari gépészmérnök felesége ’92-ben vette át a vezetést. A halmajugrai gyárban évi 10 ezer tonna finomságot gyártanak – legújabb fejlesztésük eredményeképpen immár sós csemegéket, köztük a különlegességnek számító kekszchipszet is. A termékek 95 százaléka hazai piacra kerül. „150 embert foglalkoztatunk, és mondhatom, pesti bérekkel dolgozunk. Így is nehéz jó, felkészült munkaerőt találni. De más szempontból is követjük a „nagyok” gyakorlatát: bevezettük az SAP rendszert és a cafeteriát is. Vállalkozásból igyekszünk vállalatot építeni” – sorolja az ügyvezető asszony a kihívásokat, miközben végigvezet bennünket a gyártósorok mellett. Éppen háztartási keksz készül, a húsvéti ünnepek előtt különösen sok fogy belőle. A Detki erős márka, de az üzem a kereskedelmi láncoknak is gyárt private label, azaz saját márkás termékeket, elsőként vállalkozott erre a hazai piacon, és ma is számos üzletlánccal áll szerződésben.

A boltokban sok az olcsó, rossz minőségű termék, a fogyasztók pedig árérzékenyek, ezért nehéz helyt állni a versenyben. A folyamatosan fejlesztő, hamarosan például új kartonozó gépet üzembe állító Detkinél azonban hisznek abban, hogy a vásárlók értékelik a magas minőséget, a folyamatosan bővülő kínálatot. A hazait.

Mert ha valami, hát a Detki mindenképpen az – és erről nem más, mint Bálint György, azaz Bálint gazda is tudna mesélni. Hiszen az üzem az ő egykori birtokán működik…

(Forrás: Figyelő)