Származási hely: Magyarország. Valóban hazai a termék? Íme a hatósági tapasztalatok.
Egyre több magyar fogyasztó tartja fontosnak, hogy a gyártók megkülönböztető jelöléssel lássák el a hazai alapanyagokból, Magyarországon készült élelmiszereket. Ezeket a termékeket – gyakran magasabb áruk ellenére – a hazai fogyasztók általában előnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban rendeletben ( Magyar termék rendelet ) határozta meg az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén, illetve reklámozása során az élelmiszer-vállalkozások által önkéntesen használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő és egységes tájékoztatást kapjanak a termékek magyar eredetét illetően.
A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztető jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy – a rendelet előírásainak figyelembevételével – az adott élelmiszer összetevői és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak.
Az említett rendelet a termék összetevőinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg:
- „Magyar termék”,
- „Hazai termék” , illetve
- „Hazai feldolgozású termék” .
A fogalmak elhatárolása
Az egyes kategóriák – a rendelet részleteinek ismertetése nélkül – az alábbi fő ismérvek alapján határozhatók meg, illetve különíthetők el egymástól.
- A vonatkozó jogszabály értelmében azok az élelmiszerek nevezhetők „Magyar terméknek”, amelyek teljes egészében magyar összetevők felhasználásával készülnek.
- „Hazai termék” jelölés abban az esetben tüntethető fel az élelmiszeren, ha annak gyártása során a felhasznált összetevők legalább 50 százaléka magyar.
- A „Hazai feldolgozású termék” jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevők aránya 50 százalék vagy ennél nagyobb mértékű.
A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie.
A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetőségük van - a magyar származás tekintetében – terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni. A tanúsító védjegyek használatát a „Magyar termék” Tájékoztatási, Minőség-ellenőrző Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) engedélyezi, amennyiben a termék megfelel a Magyar termék rendelet előírásainak. A Nonprofit Kft. által engedélyezett tanúsító védjegyek mellett az élelmiszer-vállalkozások termékeik magyar származására utalhatnak egyéb védjegyekkel, ábrával és szlogennel is.
Vizsgálati eredmények
A tavalyi évben végzett témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelőségek az ellenőrzött 249-féle élelmiszer közül 14-féle termék jelölésével kapcsolatban, továbbá 3-féle terméket népszerűsítő újsághirdetés vonatkozásában állapították meg, hogy azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, ami együttesen 7 százalékos kifogásolási arányt eredményezett.
„Magyar termék”
A Magyar termék rendelet alapján ellenőrzött 152-féle élelmiszer közül 8-féle termék jelölése vonatkozásában, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása során állapítottak meg jogsértést a felügyelőségek. A feltárt szabálytalanságok több előrecsomagolt húskészítményt (szalámi, kolbász, főtt-füstölt tarja), kétféle tartósított élelmiszert (csemegekukorica-konzerv), valamint üdítőitalt, extrudált kukoricapelyhet, tejfölt, illetve nem előrecsomagolt baromfihúst érintettek.
Jogsértést a forgalmazás helyszínén elhelyezett figyelemfelhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán lévő jelölés, három esetben a „Magyar termék” jelölés jogosulatlan illetve megtévesztő használata miatt állapítottak meg a felügyelők.
„Származási hely: Magyarország”
A 97-féle nem előrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben került megállapításra, hogy a termékkel összefüggésben elhelyezett fogyasztói tájékoztatón a „származási hely: Magyarország” jelölést a forgalmazó nem jogszerűen tüntette fel.
A feltárt jogsértések lédig (kimért, előre csomagolt) zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: (például padlizsán, fokhagyma, sárgarépa, saláta cukkini, illetve burgonya).
Az ellenőrzés ideje alatt összesen 7 db fogyasztói beadvány érkezett származási hellyel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt.
Az eljáró felügyelőségek a megtévesztő jelölés tényét ebből 5 esetben állapították meg. A beadványok alapján indult és jogsértés megállapításával zárult ügyek közül 4 eset a „származási hely” jelöléssel volt kapcsolatos, míg egy esetben a Magyar termék rendeletnek nem megfelelő jelölésre vonatkozott.
Forrás: mno.hu
