Menü

Százezer új munkahelyet teremthetne a zöldség-gyümölcs ágazat

Százezer új munkahely jöhet létre a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése révén a magyar mezőgazdaságban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint.

Mártonffy Béla a világ legnagyobb ágazati szakmai vásárán, a Berlinben szerdán kezdődött Fruit Logisticán az MTI-nek elmondta: az unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusának végére 1 millió tonnával 3,5 millió tonnára lehet emelni a magyarországi átlagos termésmennyiséget.

Ehhez elsősorban technológiai fejlesztés szükséges - mutatott rá.

Emlékeztetett: az utóbbi tíz évben négyszer érte súlyos elemi csapás az ágazatot, 2011-ben például a tavaszi fagyok 30 százalékkal visszavetették a gyümölcstermést, és tavaly is a kedvezőtlen időjárás miatt maradt el a zöldség- és gyümölcstermés mintegy 300 ezer tonnával az évi 2,5 milliós átlagtól.

Az időjárási szélsőségek ellen pedig technológiai fejlesztéssel lehet a legjobban védekezni - emelte ki Mártonffy Béla. A mikroöntöző rendszerektől a fagyvédelmi kerítésen át jégfogó hálóig egy sor megoldás széles körű alkalmazására volna szükség - mutatott rá, megjegyezve: az ágazat átfogó technológiai modernizációja a rendszerváltás óta várat magára. Ezt mutatja az is, hogy a rendszerváltás előtt jóval nagyobb, 3-4 millió tonna körüli volt az éves zöldség- és gyümölcstermés.

Nagy lehetőség az előrelépéshez a geotermikus energia is, hiszen Magyarország termálenergia készletei jelentősek, de a hasznosítás mértéke alacsony. A mintegy 2500 hektárnyi fedett területen - vagyis üvegházban - termelt zöldség és gyümölcs mennyisége pedig jelenleg évente 400 ezer tonna körül van, amit akár 800 ezer tonnára lehet emelni, és nem is kell megduplázni a fedett terület nagyságát, mert az üvegházban évente több növény is megterem - sorolta a lehetőségeket Mártonffy Béla.   

A stratégiai cél eléréséhez, a termésátlag egymillió tonnás emeléséhez a következő 6-7 évben nagyjából 100 milliárd forint fejlesztési forrásra van szükség. A támogatás a zöldség-gyümölcs ágazatban térül meg a leggyorsabban, és a foglalkoztatás bővítését tekintve is ebben az ágazatban hasznosul a leginkább. Így a zöldség- és gyümölcstermesztés célzott fejlesztése révén nagyjából 100 ezerrel nőhet a munkahelyek száma - vélte a FruitVeB elnöke.

A magyar zöldség-gyümölcs-termesztés árbevétele évente  500-600 milliárd forint. Ebből az exportárbevétel 250-300 milliárd forint. Jóval többet is el lehetne adni külföldön, mert a magyar zöldség és gyümölcs kiváló minőségű, világszerte ismerik és szeretik - mondta Mártonffy Béla.

Hozzátette: a termékek első számú felvevőpiaca Németország, a kivitel nagyjából negyede a német piacra irányul. Ezért is fontos Magyarország számára a berlini Fruit Logistica kiállítás, amelyen az idén csaknem 3 ezer termelő képviseletében összesen 13 cég vesz részt a Magyar Turizmus Zrt. szervezeti keretében működő Agrármarketing Centrum szervezésében.

A német piac jelentőségét emelte ki az MTI-nek nyilatkozva Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is. Kifejtette: a jelenlegi évi 800-850 ezer tonna teljes zöldség- és gyümölcsexportot a következő néhány év alatt 1,2 millió tonnára lehet emelni. Ez a legfőbb pillére az új ágazati stratégiának, amely várhatóan az idei első félévben készül el - mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: alapvető érdek a 200 ezer tonna körüli német export növelése. Ennek támogatására az idén például üzletember- találkozót szerveznek a berlini magyar nagykövetség közreműködésével, jövőre pedig ezen a területen is igyekeznek kihasználni, hogy a berlini fal leomlásának 25. évfordulója nyomán az eddiginél is nagyobb figyelem irányul majd Magyarországra.

A péntekig tartó Fruit Logisticán 78 országból összesen 2543 kiállító vesz részt. A szervezők szerint a vásárra a szakma több mint 50 ezer képviselője látogat el. Országok szerinti bontásban a legnagyobb kiállítók hagyományosan Olaszország, Franciaország, Spanyolország és az idei díszvendég Hollandia, de az idén jelentős számban vesznek részt kínai és brazil kiállítók is a vásáron. A rendezvény elsősorban a kapcsolatok építését és ápolását, illetve az üzletkötést szolgálja, de mindig bemutatnak egy sor újdonságot is, az idén például héjastul fogyasztható mini kiwit és tigrismintás héjazatú sárgabarackot.

 

Forrás: veddamagyart.info
</p