Új jelzések a magyar boltokban! Ezt kell tudni róluk

Szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végleg egységesítették a megjelöléseket, ezentúl három új logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken. A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők.

Szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak, azaz mostantól bünteti a hatóság, ha a gyártó, termelő jogszerűtlenül használja a magyar termékek megjelölésére szolgáló védjegyeket.

A magyar termék rendeletben meghatározott 3 megnevezés - magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék , - valamelyikének feltüntetésével a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, vagy­is hogy azok ki­zá­ró­lag vagy részben szár­maz­nak Ma­gyar­or­szág­ról, vagy csak a fel­dol­go­zás tör­tént Ma­gyar­or­szá­gon.

A ma­gyar ter­mék mi­nő­sí­tést vagy bár­mely más, az élel­mi­szer ma­gyar szár­ma­zá­sát tar­tal­ma­zó ál­lí­tást ki­zá­ró­lag akkor tün­tet­he­ti fel az élel­mi­szer-vál­lal­ko­zó az árun, ha az meg­fe­lel a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kri­té­ri­u­mok­nak.

Más szabályozás vonatkozik az élelmiszerekre és a nem élelmiszer termékekre. Az élelmiszerek esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012.09.01-jén hatályba lépett rendelete értelmében három védjegy-kategóriát vezettek be: 

- magyar termék : "magyar alapanyagból, Magyarországon készült"

- hazai termék : "ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt"

- hazai feldolgozású termék : "a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó termékek"



Forrás: "MAGYAR TERMÉK" Nonprofit Kft.



Az egyéb, nem élelmiszer termékek esetében is ugyanez a három védjegy került megkülönböztetésre, a feltételrendszer igazodik az élelmiszerek szabályozásához, de figyelembe veszi az ágazat sajátosságait.

A rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók , termelők, viszont számítaniuk kell arra, hogy a hatóságok (a NÉBIH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH) ellenőrei folyamatosan vizsgálják a megjelölés hitelességét, és bírságolnak, ha az nem felel meg a valóságnak. A gyártóknak azért érheti meg csatlakozni, mert - a kutatások szerint - a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről.

A Nielsen piackutató vállalat korábbi felmérése szerint a hazai fogyasztók mintegy háromnegyede részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Legtöbbjük döntését a jó minőség, a termék egészséges volta, valamint megbízható alapanyaga befolyásolja.

Az egyes élelmiszer fajtákat tekintve, a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53). Utánuk a sorrend: tészta,ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

 

Forrás: pénzcentrum.hu