Menü

Uniós jóváhagyásra vár a magyar termék rendelet

A Vidékfejlesztési Minisztérium már a múlt év végén elkészítette és elküldte Brüsszelbe a magyar termék rendelettervezetét, a notifikációs eljárás jelenleg is zajlik, az első uniós vélemény kifogásolta, hogy a termékjelölés piaci előnyt biztosítana a magyar termékeknek.

Gyaraky Zoltán, a szaktárca főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a rendelettel a szaktárca a magyar élelmiszerek önkéntes jelölését segítené, ösztönözné.

Az elkészült jogszabálytervezetet a minisztérium még tavaly év végén elküldte Brüsszelbe jóváhagyásra, az első uniós véleményt pedig arról nemrég kapta meg a minisztérium. Ebben az unió azt kifogásolja, hogy a tervezet egyértelműen felhívná a figyelmet a magyar termékekre, amely az uniós vélemény szerint piaci előnyt jelentene a magyar előállítású élelmiszerek számára.

Gyaraky Zoltán emlékeztetett rá, hogy belföldön nő a magyar élelmiszerek iránti igény, de a fogyasztók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések özönében. Sok vásárló szeretne biztos lenni abban, hogy valóban azt kapja a pénzéért, amit keres, ami a csomagoláson olvasható. Ezért kívánja a tárca segíteni a magyar vásárlókat abban, hogy aki hazai élelmiszert szeretne vásárolni az meg is találhassa a boltok polcain – mondta.

A magyar termék rendelettervezet három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.
A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás – a tervezet szerint – kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Így a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez pedig az állatokat itt tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
A harmadik kategória pedig a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

Az Európai Bizottság legfőbb érve a tervezett rendelet bevezetésével szemben, hogy a származási hely ilyen formában történő feltüntetése nincs összhangban az általános európai szabályozással és bár elismeri a használat önkéntes jellegét, úgy véli, ez mégis alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztókat abban, hogy ne az import, hanem a hazai terméket vásárolják. Ez pedig a brüsszeli megítélés szerint diszkriminatív a más tagországból érkező élelmiszerekkel szemben.

A magyar megközelítés szerint viszont a lényeg az önkéntes alkalmazás lehetőségén van. A szabályozás ugyanis nem kívánja helyettesíteni, felülírni a már meglévő uniós szabályozásokat. Mindössze azon a helyzeten kíván változtatni, hogy a gyártók az önként alkalmazott származási megjelöléssel, vagy a nemzeti szimbólumok használatával saját értelmezésük szerint hivatkozzanak termékeiken a “magyar” jellegre.

Így fordulhat elő, hogy – uniós jogszerűen – nemcsak a Magyarországon tenyésztett állatból készült húskészítmény lehet magyar termék, hanem az is ami kizárólag import anyagok felhasználásával készült. Ez azonban nyilvánvalóan kimeríti a fogyasztók megtévesztését. Ezért egy önkéntes jogi szabályozás ahhoz adhatna segítséget, hogy milyen feltételekkel lehet ezeket az önkéntes jelöléseket az élelmiszereken alkalmazni.

A rendelettervezet az önkéntes jelölés lehetőségét szabályozza az előállítás módja, illetve a termék minősége szerint is. A “kézműves” vagy “hagyományos” jelölés az egyedi előállítású, illetve a manufakturális körülmények között készült termékekre használható. A “különleges” minőség jelzője pedig akkor tüntethető fel az élelmiszeren, ha annak összetétele, a felhasznált anyagok minősége lényegesen jobb, mint a szokásos. Így kevesebb pótanyaggal, adalékanyaggal, szintetikus összetevővel készül.

Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a minőségre vonatkozó elvárásokat általában a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, de a magas minőségű élelmiszereken a gyártó továbbra is feltüntetheti a különleges, a prémium, az extra és a kiváló jelzést, ha a termék igazoltan rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.

A főosztályvezető megjegyezte, hogy a Bizottság szakértője szerint azonban az is lehet diszkriminatív, ha a hazai élelmiszereken a magas minőségre, vagy a kézműves jellegre történik utalás. A főosztályvezető mindehhez hozzátette: a Bizottság megjegyzéseire, értelmezésére készül a magyar válasz. (MTI)

Forrás: Trade Magazin