FMCG TOP 2016 KONFERENCIA - MIT ÉR A VÉDJEGY, HA "MAGYAR TERMÉK"?
A „MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft. több éve hagyományosan tavasszal szakmai napot szervez védjegyhasználóinak és partnereinek, mely az idei évben rendhagyó jelleggel az Élelmiszer FMCGTOP2016 konferencia részeként került megtartásra. A rendezvény kiemelt támogatójaként jelentünk meg saját szakmai programrésszel.
Öröm számunkra, hogy számos védjegyhasználónk élt a felkínált kedvezményes részvételi lehetőségekkel, köszönjük, hogy ilyen sokan megtiszteltetek jelenlétetekkel.
Rövid összefoglaló, letölthető előadások:
Mit ér a védjegy, ha Magyar Termék?
Hol tart most a Magyar Termék védjegy?
Milyen előnyöket nyújt a védjegyhasználat?
Előadók:
Benedek Eszter, Magyar Termék Nonprofit Kft., ügyvezető
Avramucz Attila, Univer Product Zrt., marketing bizottsági tag
A témát felvezető páros előadásban Benedek Eszter, a szervezet ügyvezetője röviden bemutatta a védjegyeket, kiemelte, hogy miért előnyös a szektorsemlegesség, az ismertség és elismertség kimagaslóan magas szintje a védjegyek esetében. Avramucz Attila röviden ismertette a kutatási adatokat, kitérve többek között arra, hogy nincs rangsor a védjegyek között (magyar, hazai és hazai feldolgozású termék), hiszen a fogyasztó nem ismeri a köztük lévő tartalmi különbséget, mindegyikről ugyanazt gondolja, mégpedig, hogy itthon készül. Szintén ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kategóriák megoszlása a védjegyeket viselő termékek esetében csaknem azonos, kb. 30%. Fontos fogyasztói igény a védjegyekkel kapcsolatban, hogy akkor emelik ki kellőképpen a hazai termékeket, ha azok egyértelműen felismerhetők, egységesek és hitelesek. Az aktuális adatok alapján a védjegyhasználat folyamatosan növekszik: 145 védjegyhasználó csaknem 4000 terméke viseli a védjegyeket, melyek közül meghatározó az FMCG termékek aránya: 88%. Az előadás második része a védjegyhasználat előnyeire koncentrált és megállapította, hogy FMCG termékek és "aktív" védjegyhasználat esetén biztos megtérülés érhető el. Miért is? Mert ez a védjegyrendszer a legismertebb, hiteles, jelentős kommunikációs megerősítést kap, meghatározó üzletláncok által támogatott és különösképpen, mert a védjegyhasználóknak olyan közösségi előnyöket nyújt, mint a kedvezményes közös beszerzések (pl. MOL, Telenor), kedvező kereskedelmi megjelenések és nyereményjátékok, lobbi-tevékenység, kapcsolatépítés lehetősége.
Összefoglalva a civil szervezet tevékenységének két fő iránya: a fogyasztó és a szakma, vagyis segíteni a fogyasztót a hazai termékek könnyű és egyértelmű felismerhetőségében - ezt pedig egységes jelöléssel lehet csak elérni. Másrészt egy folyamatosan bővülő védjegyhasználói kör mellett, a partnerek részére a szűken vett védjegyhasználaton túl további közösségi előnyök nyújtása, hogy az együttműködés valódi értéken alapuljon.
Fordulópont a származási és minőségjelölő védjegyek megítélésében?
Friss kutatási eredmény!
A Magyar Termék védjegy magabiztosan vezeti a listát!
Dr. Szakály Zoltán, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
Az Egyetem által, 2016-ban vizsgált származás- és minőségjelölő védjegyek lényegesen jobb pozícióban vannak az egy évvel korábbi helyzetükhöz képest. A leggyengébb pont, akárcsak korábban, a jelölések spontán ismerete, ezen valamennyi védjegynek javítania kell. Bíztató ugyanakkor, hogy jelentősen javult a támogatott ismeret, a felárfizetési hajlandóság és a hitelesség. Ez pedig azt jelenti, hogy erősödőben van az ún. védjegyérték, ami az elmúlt években még nem volt mérhető szintű. Úgy tűnik, hogy fordulóponthoz érkeztünk; valamennyi védjegy javította pozícióját, és köztük a Magyar Termék helyzete kifejezetten stabilnak tekinthető: mind spontán (~30%), mind támogatott ismerete (~90%) kiemelkedő, előbbi a hasonló védjegyek közül egyedüliként ilyen magas ( következő a sorban mindössze ~5%). Fontos megemlíteni, hogy a spontán említések között megjelent a hazai termék védjegy is, mely szép eredmény 2012-es bevezetése óta. A magyar termék védjegy hitelessége úgy közel azonos a minőséget is tanúsító további jelölésekkel, hogy úgynevezett bázis védjegy, vagyis az eredeten és jogszabályi megfelelőségen túl kiválóságot nem követel meg.
Mit mutat a gyakorlat a Magyar Termék védjegyrendszer használatáról? Mit gondol róla a gyártó és a kereskedő?
Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők:
Csúvár Csaba (Urbán és Urbán Kft.), Szentesi Sándor (Sole-Mizo Zrt.), Elek Ágnes (SPAR Magyarország), Noszlopy Zoltán (CBA Kereskedelmi Kft.), Dr. Szakály Zoltán ( a fogyasztó képviseletében)
Mind a kereskedők, mind a gyártók megállapították, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen tisztult a piac, egyre kevesebb a védjegy és siker, hogy van közte olyan, amely ki tudott emelkedni. A Spar képviseletében Elek Ágnes elmondta, hogy a hálózatban 80% a magyar termékek aránya, az egyik legmagasabb az üzletláncok közül. Szerinte a védjegy hozzáadott értéket képvisel, kommunikációját támogatják azzal, hogy évente kétszer panorámaoldalas megjelenést biztosítanak a védjegyes termékek megjelenítésének az újságban.
Noszlopy Zoltán, a CBA kereskedelmi vezérigazgatója örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt 10 év alatt sikeres lett a "magyar termék" védjegy történet, a gyártói és a kereskedelmi oldal is magáénak tudta. A tudatos fogyasztók száma egyre növekszik, ők biztosan keresik különféle jelöléseket a termékeken utaljon az, az eredetre vagy a beltartalomra. Sikeresnek ítéli a hálózatban szervezett közösségi védjegyes aktivitásokat, melyeket az üzlettérben plakátok és szórólapok kihelyezésének lehetőségével támogatnak. Továbbra is fontos terület a saját márka védjegyeztetése, felhívják a beszállítóik figyelmét, hogy ezt a jelölést használják, ezzel is segítve a fogyasztó tájékoztatását.
A gyártók részéről Szentesi Sándor, a Sole-Mizo Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy 2013 óta használják a védjegyet. Kezdetben üzletlánci kérésre kezdték el, de az idő múlásával a saját brandre is kibővítették, már csaknem 70 termékükön szerepel. A védjegy jelentőségét elsősorban abban látja, hogy a magyar termékek iránt fogékony tudatos fogyasztó elérését elősegíti, a közösségi megjelenések során a magyar arculat kerül a kommunikáció fókuszába.
Csúvár Csaba, az Urbán és Urbán Kft. képviseletében egyértelmű sikertörténetnek értékeli a védjegyhasználatot. 2013-ban csatlakozott, az ún. "magyar termék" rendelet megalkotása után, akkor amikor a fogyasztó már egyértelműen ismerte az érintett jelöléseket. Aktív védjegyhasználók, részt vesznek a közösségi megjelenésekben, mely anyagilag kedvező lehetőségeket biztosít és forgalomnövekedés eredményez. Üzletlánci tárgyalásaik során előnynek élik meg a védjegyhasználatot, a kereskedelem támogatja a védjegyes magyar beszállítókat.
Dr. Szakály Zoltán a fogyasztót képviselve bemutatta az aktuális kutatásuk során meghatározott célcsoportot, vagyis azokat, akik keresik a védjegyeket: elsődleges élelmiszer beszerzők, egészség- és környezettudatos nők, magasabb iskolai végzettségűek és a magyar termékek iránt elkötelezett idősebb korosztály. Ún. életstílus csoport, akiknek egyszerre több érték is fontos, a minőséget keresik és bizakodásra ad okot, hogy éves szinten jelentős összeget, kb. 400 mrd forintot költenek csak élelmiszerekre. Az ő sikeres megszólításuk tovább javíthat a védjegyismertségi mutatókon.
