A témával foglalkozó szakemberek körében régóta ismert, hogy túl sok minőségre és eredetre utaló jelölés, illetve védjegy található a hazai élelmiszerpiacon. Ráadásul a legtöbb védjegy eltérő tartalmú kritériumrendszert fogalmaz meg, ami már önmagában is zavart kelt a fogyasztók körében. A vázolt anomáliák miatt indítottunk el egy ezerfős országos kutatást, amely az élelmiszer-jelölésekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat elemezték.
Ma Magyarországon húsznál is több magyar termékre utaló embléma létezik. Valamennyi azt hirdeti, hogy a magyar termékek megvásárlásával a hazai munkahelyeket támogatjuk és bízhatunk a minőségükben is. A vidékfejlesztési tárca igyekszik rendet tenni a „logótengerben”, hogy létrejöjjön az egységes szabályozás, amely meghatározza: mi a magyar termék.
Egy friss felmérés szerint a Lidl és a Billa üzletláncok jobb minőségű élelmiszert kínálnak Ausztriában, mint Szlovákiában.
Sokan úgy gondolják, hogy piacon vásárolni nem úri muri, és inkább a kereskedőnél kígyóznak zöldségért-gyümölcsért minden héten, ahelyett, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolnának.
Lezárult az Agrármarketing Centrum idei „magyar sertés” kampánya, amely reklám-, PR-, és közösségi médiás kampányelemeket is tartalmazott. A kampány célja a magyar sertéshús vásárlásának előmozdítása, a tudatos vásárlás növelése volt.
Csaknem 1000 szolgáltató regisztrált már a www.itthonalegjobb.hu-n, a magyar turisztikai szolgáltatók gyűjtőoldalán a program indulása óta eltelt bő egy hónapban. A főoldalon megjelenő négyzetekre felosztott Magyarország térkép – hasonlóan a hőtérképhez - annál színesebbé válik, minél több szolgáltató regisztrál az adott felületen.
